Régóta tart a fellendülés az alapvetően ciklikus természetű gazdaságban, ezért lassulás várható a következő időszakban – mondta a Magyar Narancsnak adott interjúban Zsiday Viktor befektetési szakember. Ahhoz, hogy olyasfajta válság alakuljon ki, amilyen a 2008-as volt, szerinte sok mindennek kell rosszul elsülnie, ráadásul a mostani helyzet alapvetően más. „Most az a fő kockázat, hogy a 2008-as válság során a jegybankok nagyon megijedtek, és olyan eszközökhöz nyúltak, amelyekről korábban minden közgazdász azt mondta, hogy jegybank számára tilosak, mert ezek a lépések komoly inflációt fognak okozni. Szélsőségesen alacsonyra vitték le a kamatokat, és ezzel egy időben olyan mértékű pénznyomásba – eufemisztikus nevén mennyiségi lazításba – kezdtek, amire korábban nem volt példa. Számos elemző arra számított, hogy ebből inflációs megugrás lehet, de ez meglepetésre nem a fogyasztói árak piacán történt meg, hanem az eszközpiacon, felment szinte mindennek az ára” – magyarázta.

Zsiday szerint az elmúlt években a jegybankok akciói a legtöbb eszközosztályban buborékot hoztak létre, most viszont elkezdődött a kamatemelés Amerikában, és mivel a dollár világpénz, ennek hatása lesz a világgazdaságra is. „A fordulat tehát nagy valószínűséggel megtörténik, a kérdés csak az, hogy a landolás mennyire lesz puha.”

A befektetési szakember úgy látja, hogy Magyarország szempontjából pozitívum, hogy – szemben sok feltörekvő országgal – a svájcifrank-hitelek magas aránya miatt kénytelen volt 2008 után drasztikusan leépíteni a hitelállományát. Emellett a GDP 1 százalékát elérő tartalék van a költségvetésében, ami egy erős fellendülési időszakban elegendő kell, hogy legyen. Ugyanakkor nem tartja elégségesnek a felkészülés mértékét sem monetáris, sem fiskális oldalról. Pedig szerinte „a jelenlegi helyzetben, többévi komoly fellendülés után a magyar költségvetésnek már egyensúlyban kellene lennie, hogy fel legyen készülve egy komolyabb problémára.”

Hozzátette: „Egy nagyobb válság esetén az adók visszaesése és a szociális kiadások hirtelen megugrása miatt a költségvetés hiánya könnyen automatikusan 3 százalék fölé menne, ami uniós tagországként korlátot jelent. Ha ez megtörténne, az államnak akarata ellenére vissza kellene fognia a költekezését, és megint oda jutnánk, hogy válságban szorítunk meg fiskálisan és monetárisan is, nem pedig enyhítjük a válságot.”