A brit EU-tagság megszűnése után nem lenne különösebb ok arra, hogy a brit kormány eltérő letelepedési és foglalkoztatási szabályokat alkalmazzon az Európai Unióból és az unión kívülről érkező munkavállalók esetében – áll a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee – MAC) kedden ismertetett jelentésében.

A szervezetet a belügyi tárca bízta meg tavaly egy átfogó felmérés elkészítésével arról, hogy az EU-munkavállalók bevándorlása miképp hat a brit gazdaságra. Az MAC most elkészült 140 oldalas tanulmánya szerint a Brexit után már nem lenne indokolt az unióból és a máshonnan érkezők foglalkoztatásának eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók nemzetiségétől, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.

A jelentés szerint, ha London önmaga dönthet saját jövőbeni bevándorlási szabályrendszeréről, akkor a MAC olyan rendszer meghonosítását javasolja, amelyben

az uniós országok Nagy-Britanniában letelepedni és dolgozni kívánó állampolgárai nem részesülnének kedvezményes elbírálásban.

Vagyis az uniós polgárok a jövőben nem mehetnének például engedély és vízum nélkül dolgozni Nagy-Britanniába.

A brit kormánynak a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig van kidolgozott tervezete az EU-állampolgárok nagy-britanniai letelepedésének és foglakoztatásának szabályozására, és ez a tervezet jelentős kedvezményeket ígér a határnapig érkező uniós munkavállalóknak a máshonnan Nagy-Britanniába áttelepülőkre vonatkozó szabályozáshoz képest. Az átmeneti időszakban ugyanolyan jogok illetik meg az uniós polgárokat, mint a tagság idején, vagyis szabadon vállalhatnak munkát a szigetországban.

A brit belügyminisztérium jelenleg érvényes útmutatója szerint a Brexit után az EU-tagországok állampolgárai kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért folyamodhatnak, attól függően, hogy az átmeneti időszak végéig eltöltöttek-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Akik ezt a jogi státust megkapják, a Brexit után is ugyanolyan jogosultságokkal maradhatnak Nagy-Britanniában, mint azok az EU-állampolgárok, akik a brit kilépés előtt érkeznek.

Az új tanulmány ugyanakkor azt javasolja, hogy a brit kormány – ha nem egyezik meg az Európai Unióval arról, hogy az uniós állampolgárok az átmeneti időszak után is kedvezményes elbírálásban részesülnek – inkább a magasan szakképzett külföldi munkaerő alkalmazásának megkönnyítésére helyezze a hangsúlyt, egy olyan rendszer meghonosításával, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a máshonnan érkező munkavállalók között. A magasabb szakképzettségű munkavállalóknak – érkezzenek bárhonnan – rendszerint a jövedelmük is magasabb, így több hozzájárulást tudnak nyújtani a brit közfinanszírozáshoz – áll a MAC jelentésében.

A dokumentum ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az unióból érkezők több adót és járulékot fizettek be a brit államkasszába, mint amennyi szociális juttatást felvettek, az állami egészségügyben pedig több munkát végeznek, mint amennyi szolgáltatást igénybe vesznek. Az is kiderül a vizsgálatból, hogy az unióból érkezők bevándorlása nem befolyásolta a bűnözést a szigetországban. A Brexit-hívők egyik legfontosabb érve éppen az volt, hogy az unióból érkező milliók milyen sokba kerülnek a briteknek – ezt a tanulmány szerzői cáfolják.

Az utóbbi időben több szakmai szervezet is arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára. Martin Callanan, a brit kormány Brexit-ügyekkel foglalkozó tárcájának miniszterhelyettese néhány napja a hvg.hu-nak adott interjúban arról beszélt, a Brexit után is szívesen látják a magyarokat az Egyesült Királyságban.