A szűkös, egyre dráguló lehetőségek miatt ma már nem csak lakóingatlanokba költöznek be azok, akiknek sürgősen szállás kell, hanem használaton kívüli üzlethelyiségekbe, garázsokba is. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője a Pénzcentrumnak elmondta, több VII. kerületi partnerük is jelezte, hogy „a kerület kevésbé frekventált részén vannak ilyen ’lakások’, amiket – mivel a kereskedelem jelentősebb gyalogosforgalom híján nem megy ezekben az utcákban – lakásként hasznosítanak. Mivel ezek utcai, földszinti elhelyezkedésűek, inkább szálláshelyként hasznosulnak, rövid távon adják bérbe a tulajdonosaik. Arról nincs információnk, hogy ezeket visszaminősíttetik-e lakófunkcióra, vagy megmaradnak kereskedelmi egységeknek.”

Bár üzlethelyiséget bérelni ma sokkal könnyebb, mint lakást, egy jó elhelyezkedésű, forgalmas és népszerű utcában lévő ingatlanért akár több millió forintot is el lehet kérni havonta. A rossz lokációjú kisboltok azonban gyorsan bedőlnek, és akadnak olyan tulajdonosok, akik inkább kiadják lakásnak, semmint állni hagyják. A portál leendő bérlőként felhívta az egyik tulajdonost, aki azt mondta: a helyiséget először saját célra alakította át, mivel az agglomerációban lakik, és késő este már nem tudott hazautazni. Most azonban kiadná, az egykori, 23 négyzetméteres zöldségesboltban két ember elférne. 130 ezer forintot szeretne kérni érte havonta, bejelentkezni viszont nem lehetne.

A jelenség Sopronban is létezik, ott még garázsokban is élnek családok, mondta Szolnoki Angéla, a Street House Ingatlanközvetítő ügyvezetője. Véleménye szerint azok az üzlethelyiségek, melyek nem rentábilisak, lakásnak jók lehetnek. A város népessége az utóbbi 5-10 évben majdnem a másfélszeresére nőtt, ezt azonban az ingatlanpiac nem követte le. Sopronban nagyjából 100-120 ezer forintot kérnek el egykori boltok bérléséért, így a bérlők 20-30 százalékot spórolnak havonta.

Hivatalosan egyébként nem lehet üzlethelyiségben lakni, a lakóingatlanná minősítési procedúra pedig hosszú és költséges.