Elsőként a Pénzcentrum írt róla, hogy egyre erősödő, szakmai körökből érkező híresztelések szerint a kormány a lakás-takarékpénztári (LTP) támogatások átalakítását tervezi. Az értesülések konkrétak:

• az állami támogatás 30 százalékról 20 százalékra csökkenne,
• a kifizethető éves maximális támogatás ugyanakkor 72 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedne.

Mit jelent ma a lakosságnak a lakástakarék?

Azok számára, akik nem ismerik érdemes áttekinteni, hogyan is működnek a lakás-takarékpénztári megtakarítások. Az LTP egy havi befizetésű – legkevesebb 4, maximálisan 10 éves futamidővel rendelkező – megtakarítási forma, amelynél az állam minden 100 forint befizetés után (ma még) 30 forint támogatást ad. Az állami támogatás mellett a lejáratkor elérhető összeget a kamatszint befolyásolja, ugyanakkor ez ma – a bankbetétekhez hasonlóan – gyakorlatilag 0 százalék.

Az LTP megtakarításnak két költségeleme van: egyrészt a számlanyitási díj (mely a legtöbbször 0 forintra csökkenthető) és a havidíj, ami 150 forint. Ma az állami támogatás maximuma éves szinten 72 ezer forint, ezt havi 20 ezer forintos megtakarítási összeggel lehet elérni. Ezen 20 ezer forintra vetítve a havi 150 forintos díj 0,75%-os költségtartamot jelent.

Összességében ma egy 4 éves szerződéssel 1 250 000 forint körüli megtakarítás érhető el, melyből 288 ezer forintot az állami támogatás képvisel. Ez – fixen és kockázatmentesen – 10 százalékot kicsivel meghaladó EBKM-et (évesített hozamot/kamatot) jelent. Összehasonlítva ezt a hozamot, a bankbetétek, vagy az állampapírok kamatszintjével, egyértelmű, hogy racionális választás az LTP a megtakarítási formák között.  Az LTP egyetlen korlátozása, hogy lakáscélra (vásárlás, felújítás, beépített műszaki cikkek vásárlása, netán lakáshitel törlesztése) lehet felhasználni.

A változó állami támogatás hatása a megtakarítókra

Ma az LTP-szerződések túlnyomó többsége 4 éves futamidejű, így ezen megtakarítási idő mellett érdemes megvizsgálni, hogy milyen hatást gyakorolhat a híresztelésekben megjelent változás. A mai ismeretek szerint elvégezhető számításokból a következők adódnak:

• az állami támogatás maximuma (100 ezer forint) éves szinten 500 ezer forint befizetéssel lenne elérhető, ez havi 41 667 forint megtakarítási összeget jelöl (szemben a mai 20 000 forinttal),
• egy szerződéshez kapcsolódóan a teljes befizetett összeg így a mai 960 ezer forintról 2 millió forintra emelkedik,
• a futamidő (4. év) végén felvehető megtakarítás 1 250 000-ról 2 405 000 forintra emelkedik (kisebb kerekítést alkalmazva),
• a megtakarítók számára az LTP szerződéssel elérhető éves hozam 10 százalékos szintről 7 százalékra csökken.

Megéri, vagy nem éri meg csökkentett támogatás esetén az LTP megtakarítás?

30%-ról 20%-ra csökkenő állami támogatás hallatán sokaknak az lehet az elsődleges reakciója, hogy „így bizony már nem éri meg”. Amennyiben azonban a rendelkezésre álló megtakarítási alternatívákat vizsgáljuk akkor a következő eredmény körvonalazódik:

• az állami támogatás maximuma egyéb megtakarítási termékeknél 20% (nyugdíj előtakarékossági termékek, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) és ezen termékek kereslete alacsonyabb támogatási szint mellett is érdemi.
• a 7%-os EBKM (évesített kamatszint) a támogatással nem rendelkező megtakarítási termékekhez (bankbetét, állampapír) viszonyítva kiugróan magas, kizárólag érdemi kockázat (azaz potenciális veszteség) felvállalása mellett érhető el
• a lakással rendelkezők 4-5 éves időtávon egészen biztosan szembesülnek felújítási kiadással, melyre tökéletesen felhasználható a lakástakarék (még akkor is, ha esetleg alacsonyabb a támogatási szint)

A bankok LTP kínálatát egy komplex kalkulátorban az alábbi egyszerűsített számítás keretében érdemes áttekinteni:

Hogyan hathat a változtatás?

A meglévő szerződések esetében az állami támogatás mértéke rögzített, így nem reális azzal számolni, hogy ezek esetében a támogatási mérték csökkenése érvényesüljön.

Érdemben legutóbb 2009. július 1-től módosult a lakástakarékokra vonatkozó szabályozás. Ezen módosítás eltörölte a lakástakarék megtakarítások szabadcélú (nem lakáscélra történő) felhasználási lehetőségét. Ez a lehetőség korábban a legalább 8 éves futamidejű szerződésekre volt adott. 

Mint az alábbi grafikonon látható a szabályozás változása csupán átmenetileg mérsékelte a LTP iránti kereslet növekedését, de nem okozott visszaesést a szerződések igénybevételében.

Amennyiben a szabályozó lecsökkenti az állami támogatás mértékét, a változás előtt megkötött hosszú futamidejű (8-10) szerződések felértékelődhetnek, hiszen tovább fogják élvezni a magasabb támogatási szint előnyét. Ez különösen a gyermekek számára megtakarító szülők esetében lehet egy érdemi szempont. Ma Magyarországon a megkötött LTP-szerződések 80-85%-a 4-5 éves futamidejű.

De mégis miért változtatna az állam a lakástakarékok támogatási szintjén?

 Ha már esetlegesen csökken az állami támogatás, érdemes megnézni, mi indokolhatja a változást. A két legfontosabb ok:

• éves szinten ma a költségvetést már 100 milliárd forint körüli mértékben terheli a lakástakarék szerződések 30%-os támogatása és ez már egy jól látható, számottevő összeg
• nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas a magyar lakástakarék-szerződések támogatási szintje. A mai 30%-os támogatási szintünket, csak Románia közelíti 25%-kal, majd egy hatalmas szakadék következik. A harmadik helyen álló Csehországban, már csupán 10% a támogatási mérték. A nemzetközi összehasonlításban nem adathiány miatt szerepel relatív kevés ország, egyszerűen nem egy széles körben elterjedt pénzügyi konstrukcióról van szó.

Az viszont ellentmond a változtatásnak, hogy elmúlt években fokozatosan bővítette a kormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó támogatások körét. 2015-ben vezették be a „szocpol” utódjaként a csokot, amelyen belül a maximális vissza nem térítendő összeg 2016 elejétől a háromgyermekesek számára 10 millió forintra emelkedett új lakás vásárlása és építése esetén. Ezt követően a csok adminisztrációja és feltételrendszere is több lépésben enyhült.