szerző:
bankmonitor.hu

Megváltozhat a lakosság számára legtöbb pénzügyi előnyt biztosító megtakarítási forma, a lakástakarék-pénztárak állami támogatása. Mi indokolhatja a változást? Hogyan hathat ez a lépés a meglévő másfél millió lakástakarék-pénztári ügyfélre és mivel kalkulálhatnak azok, akik a jövőben szeretnék megkezdeni lakáscélú megtakarításaikat.

Elsőként a Pénzcentrum írt róla, hogy egyre erősödő, szakmai körökből érkező híresztelések szerint a kormány a lakás-takarékpénztári (LTP) támogatások átalakítását tervezi. Az értesülések konkrétak:

  • az állami támogatás 30 százalékról 20 százalékra csökkenne,
  • a kifizethető éves maximális támogatás ugyanakkor 72 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedne.

Mit jelent ma a lakosságnak a lakástakarék?

Azok számára, akik nem ismerik érdemes áttekinteni, hogyan is működnek a lakás-takarékpénztári megtakarítások. Az LTP egy havi befizetésű – legkevesebb 4, maximálisan 10 éves futamidővel rendelkező – megtakarítási forma, amelynél az állam minden 100 forint befizetés után (ma még) 30 forint támogatást ad. Az állami támogatás mellett a lejáratkor elérhető összeget a kamatszint befolyásolja, ugyanakkor ez ma – a bankbetétekhez hasonlóan – gyakorlatilag 0 százalék.

Az LTP megtakarításnak két költségeleme van: egyrészt a számlanyitási díj (mely a legtöbbször 0 forintra csökkenthető) és a havidíj, ami 150 forint. Ma az állami támogatás maximuma éves szinten 72 ezer forint, ezt havi 20 ezer forintos megtakarítási összeggel lehet elérni. Ezen 20 ezer forintra vetítve a havi 150 forintos díj 0,75%-os költségtartamot jelent.

Összességében ma egy 4 éves szerződéssel 1 250 000 forint körüli megtakarítás érhető el, melyből 288 ezer forintot az állami támogatás képvisel. Ez – fixen és kockázatmentesen – 10 százalékot kicsivel meghaladó EBKM-et (évesített hozamot/kamatot) jelent. Összehasonlítva ezt a hozamot, a bankbetétek, vagy az állampapírok kamatszintjével, egyértelmű, hogy racionális választás az LTP a megtakarítási formák között.  Az LTP egyetlen korlátozása, hogy lakáscélra (vásárlás, felújítás, beépített műszaki cikkek vásárlása, netán lakáshitel törlesztése) lehet felhasználni.

A változó állami támogatás hatása a megtakarítókra

Ma az LTP-szerződések túlnyomó többsége 4 éves futamidejű, így ezen megtakarítási idő mellett érdemes megvizsgálni, hogy milyen hatást gyakorolhat a híresztelésekben megjelent változás. A mai ismeretek szerint elvégezhető számításokból a következők adódnak:

  • az állami támogatás maximuma (100 ezer forint) éves szinten 500 ezer forint befizetéssel lenne elérhető, ez havi 41 667 forint megtakarítási összeget jelöl (szemben a mai 20 000 forinttal),
  • egy szerződéshez kapcsolódóan a teljes befizetett összeg így a mai 960 ezer forintról 2 millió forintra emelkedik,
  • a futamidő (4. év) végén felvehető megtakarítás 1 250 000-ról 2 405 000 forintra emelkedik (kisebb kerekítést alkalmazva),
  • a megtakarítók számára az LTP szerződéssel elérhető éves hozam 10 százalékos szintről 7 százalékra csökken.

©

Megéri, vagy nem éri meg csökkentett támogatás esetén az LTP megtakarítás?

30%-ról 20%-ra csökkenő állami támogatás hallatán sokaknak az lehet az elsődleges reakciója, hogy „így bizony már nem éri meg”. Amennyiben azonban a rendelkezésre álló megtakarítási alternatívákat vizsgáljuk akkor a következő eredmény körvonalazódik:

  • az állami támogatás maximuma egyéb megtakarítási termékeknél 20% (nyugdíj előtakarékossági termékek, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) és ezen termékek kereslete alacsonyabb támogatási szint mellett is érdemi.
  • a 7%-os EBKM (évesített kamatszint) a támogatással nem rendelkező megtakarítási termékekhez (bankbetét, állampapír) viszonyítva kiugróan magas, kizárólag érdemi kockázat (azaz potenciális veszteség) felvállalása mellett érhető el
  • a lakással rendelkezők 4-5 éves időtávon egészen biztosan szembesülnek felújítási kiadással, melyre tökéletesen felhasználható a lakástakarék (még akkor is, ha esetleg alacsonyabb a támogatási szint)

A bankok LTP kínálatát egy komplex kalkulátorban az alábbi egyszerűsített számítás keretében érdemes áttekinteni:

Hogyan hathat a változtatás?

A meglévő szerződések esetében az állami támogatás mértéke rögzített, így nem reális azzal számolni, hogy ezek esetében a támogatási mérték csökkenése érvényesüljön.

Érdemben legutóbb 2009. július 1-től módosult a lakástakarékokra vonatkozó szabályozás. Ezen módosítás eltörölte a lakástakarék megtakarítások szabadcélú (nem lakáscélra történő) felhasználási lehetőségét. Ez a lehetőség korábban a legalább 8 éves futamidejű szerződésekre volt adott. 

Mint az alábbi grafikonon látható a szabályozás változása csupán átmenetileg mérsékelte a LTP iránti kereslet növekedését, de nem okozott visszaesést a szerződések igénybevételében.

©

Amennyiben a szabályozó lecsökkenti az állami támogatás mértékét, a változás előtt megkötött hosszú futamidejű (8-10) szerződések felértékelődhetnek, hiszen tovább fogják élvezni a magasabb támogatási szint előnyét. Ez különösen a gyermekek számára megtakarító szülők esetében lehet egy érdemi szempont. Ma Magyarországon a megkötött LTP-szerződések 80-85%-a 4-5 éves futamidejű.

De mégis miért változtatna az állam a lakástakarékok támogatási szintjén?

 Ha már esetlegesen csökken az állami támogatás, érdemes megnézni, mi indokolhatja a változást. A két legfontosabb ok:

  • éves szinten ma a költségvetést már 100 milliárd forint körüli mértékben terheli a lakástakarék szerződések 30%-os támogatása és ez már egy jól látható, számottevő összeg
  • nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas a magyar lakástakarék-szerződések támogatási szintje. A mai 30%-os támogatási szintünket, csak Románia közelíti 25%-kal, majd egy hatalmas szakadék következik. A harmadik helyen álló Csehországban, már csupán 10% a támogatási mérték. A nemzetközi összehasonlításban nem adathiány miatt szerepel relatív kevés ország, egyszerűen nem egy széles körben elterjedt pénzügyi konstrukcióról van szó.

Az viszont ellentmond a változtatásnak, hogy elmúlt években fokozatosan bővítette a kormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó támogatások körét. 2015-ben vezették be a „szocpol” utódjaként a csokot, amelyen belül a maximális vissza nem térítendő összeg 2016 elejétől a háromgyermekesek számára 10 millió forintra emelkedett új lakás vásárlása és építése esetén. Ezt követően a csok adminisztrációja és feltételrendszere is több lépésben enyhült.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kiszámolták, mibe kerülne a katasztrófabrexit

Kiszámolták, mibe kerülne a katasztrófabrexit

Magyarország megint megtrollkodott egy uniós nyilatkozatot

Magyarország megint megtrollkodott egy uniós nyilatkozatot

Almából készítettek egyszer használatos edényeket orosz kutatók

Almából készítettek egyszer használatos edényeket orosz kutatók

Paul McCartney filmklasszikusból ír musicalt

Paul McCartney filmklasszikusból ír musicalt

Kiderült, miért dőlt be az egyik legnagyobb magyar őssejtbank

Kiderült, miért dőlt be az egyik legnagyobb magyar őssejtbank

Lehet, hogy nem tud róla, de le fog járni a Windows 10-es rendszere

Lehet, hogy nem tud róla, de le fog járni a Windows 10-es rendszere