szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Downing street is megerősítette: minden kérdésben megegyeztek az uniós és a londoni tárgyalófelek a brit kilépés feltételeiről, megvan a megállapodás tervezete. Ez azonban messze nem a dráma vége, konzervatívok Brexit-tábora, illetve az északír koalíciós partner is ellenzi a megállapodást, miként bírálta azt a Munkáspárt is.

Szerdán tárgyal a brit kormány a Brexitről szóló megállapodásról, a megerősített hírek szerint londoni idő szerint délután kettőkor kezdődik a kormány sürgősségi ülése. A Bloomberg és a BBC azonban úgy tudja, Theresa May miniszterelnök már kedd este behívta tájékoztatóra kormánya tagjait. A hírügynökség szerint az EU-tagországok képviselőit szerdára Brüsszelbe rendelték. A Guardian pedig arról ír, hogy a kormányfő több fontos üzleti szervezet – például a brit iparkamara – vezetőit is a Downing Streetre hívta.

A kedd késő esti reakciók pedig azokat igazolták, akik szerint Mayre még nehéz menet vár. Mint a The Guardian arról beszámolt, a konzervatívok keményvonalasai nyomban jelezték, hogy ők ellenzik a megállapodást, és hasonló hírek érkeztek May északír szövetségeseitől is. London polgármestere, Sadiq Khan szintén arra szólította fel a parlamentet, hogy utasítsa el a megállapodást, mert az csak rossz lehet. Ugyanígy, a Munkáspárt elnöke, Jeremy Corbyn azt nyilatkozta: valószínűtleg, hogy ez egy jó alku lenne.

Az EU-ban maradás hívei szintén szervezkedtek, a legelszántabbak kedd este kitartóan az újabb népszavazást követelték:

Az elmúlt napokban intenzív tárgyalások folytak a felek között, de még kedden is közzétett az Európai Bizottság egy dokumentumot arról, mi lesz, ha 2019. március 29-én megállapodás nélkül lép ki a szigetország az Európai Unióból. Az uniós főtárgyaló, Michel Barnier szóvivője kedd délután nem is erősítette meg a megállapodás hírét, csak annyit közölt: holnap a bizottság déli sajtótájékoztatóján értékelik majd a helyzetet.

A felröppent hírekből azt lehetett tudni: jobbára csak az ír–északír határ átjárhatósága érdekében meghozandó átmeneti intézkedések lezárásával kapcsolatban folyik a vita a tárgyalófelek között. Az ír közszolgálati csatorna, az RTE internetes oldala úgy tudja, a kérdésről hétfő este született meg a megállapodás, ennek szövege pedig kedden érkezett meg a londoni kormányfő hivatalába. Ennek lényege az, hogy átmeneti időre az Egyesült Királyság területén egységes vámszabályozás Észak-Írország területén különleges rendelkezésekkel egészül ki, hogy megmaradjon a határ átjárhatósága az országrész és a sziget déli fele, az EU-ban maradó Írország között.

Fontos, hogy ez még messze nem jelenti azt, hogy lezárult volna a tárgyalás. A BBC is kiemeli: "technikai" vagyis alacsonyabb szinten született meg az alku, amelyet még jóvá kell hagynia a brit kormánynak. Ez nem lesz könnyű menet, több okból sem:

  • a Theresa May kisebbségi konzervatív kormányát kívülről támogató északír DUP nem akar más elbírálást, mint a szigetország többi része
  • a kabinet Brexit-párti tagjai szerint May féloldalas megoldása nem felel meg az eredeti, teljes szakításról szóló terveknek
  • a múlt héten még egy maradást támogató miniszter, Jo Johnson is távozott, és új népszavazás kiírását követelte amiatt, mert úgy ítélte, a mostani verziónak semmi köze ahhoz, amit korábban Brexitnek hívtak.

Jo Johnson híresebb bátyja, Boris Johnson, a Brexit egyik legnagyobb támogatója a Twitteren értékelte a megállapodást, és nem okozott csalódást.

A volt külügyminiszter arról írt, hogy "gyarmati státuszba" taszítja a megállapodás a briteket – pedig nem erre szavaztak.

Nem túl lelkes Jacob Rees Mogg, a brit parlament tory frakciójának fő Brexit-párti képviselője sem. A politikus a BBC-nek a kormány bukásaként jellemezte az alkut.

A nagy kérdés tehát az, May maga mellé tudja-e állítani kormánya tagjait: a BBC úgy tudja, May külön-külön tárgyal a kabinet tagjaival. A Financial Times azt írja, May megfenyegette euroszkeptikus minisztereit: ha ebben a hónapban nem születik meg a megállapodás, akkor fel kell készülniük a "no-deal" katasztrofális következményeire.

Ehhez képest a friss tervek szerint akár már a héten lezárnák az ír határkérdést – ha ez valóban így történik, nincs akadálya annak, hogy november végén, de legalábbis a december közepi EU-csúcson lezáruljon a kiválás feltételeiről szóló, lassan másfél éve tartó egyeztetés. Az FT úgy tudja, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csak abban az esetben hív össze rendkívüli találkozót a tagországok vezetőinek, ha a brit kormány és az EU tárgyalódelegációja is jóváhagyja a megállapodást, ennek a legvalószínűbb dátuma a lap szerint november 25.

A sietség azért fontos, mert a megállapodást még a brit és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, és a tagországoknak is el kell fogadniuk – és mindezt március 29-ig, hogy a britek szabályozott feltételekkel lépjenek ki az unióból. Ellenkező esetre már vészforgatókönyvek születtek onnan kezdve, hogy a hirtelen vámkötelezettségek miatt hiány lesz élelmiszerekből a szigetországban, odáig, hogy a kontinensen élő brit nyugdíjasok nem kapják meg ellátásukat.

Vasfüggöny mögé kerülhet Nagy-Britannia, amin a magyaroknak se lesz kiskapu

Máig kellett volna megegyezni a Brexit feltételeiről, ám ez nem történt meg, így egyre inkább valós az a veszély, hogy a britek jövő márciusban megegyezés nélkül lépnek ki az EU-ból. Ez beláthatatlan következményekkel járhat, a kutyák utazásának akadályoztatásától a fizetések csökkenéséig.

A fő probléma ugyanis az, hogy a tárgyalók eleve több mint másfél éves átmeneti időszakot határoztak meg az előzetes megállapodásban, épp amiatt, hogy 2020 végéig rendezni tudják a fennálló kérdéseket (és mellesleg a britek addig fizessék korábban megállapított hozzájárulásukat az EU költségvetésébe).

A tárgyalások finisében felmerült ennek az átmeneti időszaknak a meghosszabbítása is. Erről egyelőre nincs hír, annyit tudni, hogy a most születő dokumentum 600 oldalnál is hosszabb jogi szöveg.

Örülünk, vagy nem?

A piac a bizonytalanságok ellenére jól reagált a megállapodás hírére. A font árfolyama hat hónapos csúcsra került az euróval szemben, leginkább azért, mert a Brexit-népszavazás, vagyis 2016 júniusa óta egy rövid időszak kivételével nem lehetett tudni, mi történik 2019 márciusa után.

Ez a rövid időszak 2017 decemberében volt: akkor írtuk először, hogy megállapodtak a felek a kilépés feltételeiről. Az akkori fő bizonytalanság – az ír–északír határ átjárhatóságának a kérdése – azonban ekkor csak elvi szinten oldódott meg, annyiban, hogy London vállalta az 1998-as nagypénteki békemegállapodás tiszteletben tartását.

Megállapodtak a Brexit feltételeiről

A tárgyalások második szakaszának megkezdését javasolja az EU. Erre szűk ötszáz nap van, ezért két év átmeneti időszak várható a britek EU-ból való kilépése, 2019. március 29-e után. A brit kormányfő azt ígérte: garantálják a szigetországban élő uniós polgárok jogait.

Ekkor több fontos pontban is kiegyeztek, amelyeket – ha most valóban megtalálják a megoldást az ír kérdésre – most már biztosra lehet venni. Ilyen például az, hogy a Nagy-Britanniában élő uniós polgárok – köztük több százezer magyar – jogai nem csorbulhatnak a kilépés után. Azt, hogy a Brexit után érkezők, mire számíthatnak, már a londoni kormány határozhatja meg – itt egyelőre egy kormánydöntés van, amely alapján a magasabb végzettséget igénylő hiányszakmákban fogadnák szívesebben az európai bevándorlókat.

(Cikkünk az első hír megjelenése után folyamatosan bővült az legfrissebb fejleményekkel.)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!