Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Idézzük Révész Máriuszt: azért mennek Ausztriába dolgozni a magyarok, mert itthon nem túlórázhatnak eleget. Ezt mondta a „rabszolgatörvényről” a kormánybiztos, a javaslatról szerdán dönt a Ház.
A Republikon Intézet felmérése szerint a lakosság csaknem kétharmada hallott már az elmúlt hetek egyik legnagyobb port kavaró kezdeményezéséről, melynek lényege, hogy évi 250-ről 400-ra emelné az elrendelhető túlórák számát, valamint három évre bővítené ki a munkaidőkeretet. A Republikon legfrissebb kutatásából az derül ki, hogy a teljes népesség 63 százaléka hallott már a rabszolgatörvényről, míg mindössze 37 százalék válaszolta azt, hogy nem találkozott még a javaslattal.
Ez az arány különösen magasnak mondható, ha figyelembe vesszük, hogy a módosító javaslat benyújtása és adatfelvételünk lezárulta között alig több mint két hét telt el. A javaslat ismertsége igen eltérő az egyes politikai táborokban: ugyan minden szavazói csoportról elmondható, hogy többségük hallott már a „rabszolgatörvényről”, a kormánypárt szimpatizánsainak körében szinte fele-fele az arány, 53 százalék hallott már a módosítóról, 47 százalék még nem. Valamivel magasabb, 56 százalék ez az arány a Jobbik szavazóinak körében.
Egyértelműen más képet mutatnak a baloldali, liberális szavazók, akiknek túlnyomó többsége, 83 százaléka hallott már a módosító javaslatról. A szóban forgó törvény általi érintettség mellett ebben nagy szerepet játszhat a baloldali, liberális pártok, valamint a szakszervezetek határozott javaslattal szembeni kiállása is.
Kutatásuk kitért a rabszolgatörvény megítélésére is, az eredményekből pedig egyértelműen látszik, hogy a javaslat ismerőinek túlnyomó többsége (83 százalék) nem tartja jó ötletnek az abban foglaltak bevezetését. A támogatók aránya mindössze 6 százalék, további 11 százalék bizonytalan a javaslat megítélésében.
Pártpreferencia szerint vizsgálva a kérdést azt láthatjuk, hogy
nemcsak az ellenzéki, de a kormány szavazóinak többsége is úgy gondolja, hogy nem jó ötlet bevezetni a javasolt változtatásokat.
A „rabszolgatörvény” megítélése teljesen egyértelmű képet mutat az ellenzéki szavazók körben: mind a baloldali, liberális szavazók, mind a jobbikosok csaknem teljes egésze elutasítja a javaslatot, miközben a támogatók aránya 5 százalék alatt marad. Ugyan a Fidesz szavazóinak körében ennél alacsonyabb a módosító elutasítottsága, mégis azt mondhatjuk, hogy igen ritka az, hogy a kormánypárti szavazók csaknem kétharmada elutasítson egy kormány által javasolt intézkedést. Fontos látni azt is, hogy a Fidesz szavazóinak csupán 14 százaléka tartja jó ötletnek a változtatások bevezetését.
A legnagyobb különbség az ellenzéki és a kormánypárti szavazók között a bizonytalanok arányában van: míg a Jobbik szavazóinak, valamint a baloldali liberális szavazóknak csupán 2-3 százaléka nem rendelkezik határozott véleménnyel, addig a Fidesz szavazóinak csaknem egynegyede nem tudott még világos véleményt kialakítani a rabszolgatörvény kapcsán.
Összességében:
még a kormánypárti szavazók 63 százaléka is elutasítja a javaslatban foglaltalak, miközben a Jobbik szavazóinak 94, a baloldali, liberális szavazóknak pedig 95 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne jó ötlet bevezetni a változtatásokat.
*
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült, életkor, nem, iskolázottság és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve. Az adatfelvételre 2018. november 30-december 6. között került sor.
(Részletes elemzés: a Republikon Intézet oldalán.)
A túlóratörvény elfogadása miatt kirobbant parlamenti botrányról és az azt követő tüntetésekről itt olvashatnak bővebben.
