Ki a tiszta? - korrupciós index a Fidesztől a Momentumig

A korrupció igazi örökzöld témája a közéletnek, a közvélemény pedig jellemzően szkeptikus: a felmérések alapján az a benyomás alakulhat ki, hogy az emberek hajlandóak beletörődni, hogy a korrupció elvászthatatlan része a politikának.  Könnyen adódik a feltételezés, hogy a szavazók viszont meg vannak győződve saját pártjuk ártatlanságáról és a rivális pártok érintettségéről.

Ám a Medián e témában 2018 november és december fordulóján feltett kérdésére kapott válaszok szerint a helyzet korántsem ennyire egyszerű. Hiába vezet toronymagasan a Fidesz, a közvélemény mégis a legkorruptabb pártnak tartja. Az viszont meglepő lehet, hogy még a saját szavazói közül is sokan úgy gondolják, jellemzőek rá a tisztázatlan pénzügyek – 100-as skálára vetítve nagyjából középen helyezik el a kormánypártot a „korrupciós indexen”. A CEU-ügy és a túlóráról szóló törvény után tehát újabb bizonyítékát láthatjuk annak, hogy a kormánypárti közönség jelentős része nem kritikátlan a saját pártjával szemben – egyszerűen csak nem lát valódi alternatívát, ezért szavaz rá. Árulkodó, hogy az ellenzék miért nem tud ebből profitálni: a régi ellenzéki pártokat - különösen az MSZP-t - sem tartják tisztának a választók, a szocialisták korrupciós indexe alig különbözik a Fideszétől.

Medián

Az, ha egy párt még soha nem volt kormányon, általában azt valószínűsíti, hogy tisztábbnak tartják (egyedül a Jobbik relatív pozíciója rosszabb némileg a feltételezhetőnél). Főleg ennek tulajdonítható, hogy a Momentum számít a legkevésbé korrupt erőnek – külön érdekesség, hogy még a kormánypártiak is alig látják tisztábbnak a saját pártjukat, mint Fekete-Győr Andrásék mozgalmát. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a választókban – különösen a párt nélküliekben – erős szkepszis uralkodik az összes politikai alakulattal szemben – még a leginkább ártatlannak gondolt Momentum is csak nagyjából középen helyezkedik el a skálán.