Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Nyakkendőt kötött a miniszterelnök. Nem sok országban volna ez hír, a görög média azonban vezető helyen tálalta, amikor egy június végi estén Alexisz Ciprasz kormányfő gallérja alá csomózott egy bordó kravátlit, és úgy ünnepelt együtt Athénban a szövetségeseivel. A legnagyobb kormánypárt, a Sziriza vezetője még a 2015. januári, számára győzelmet hozó parlamenti választás előtt jelentette ki: addig nem vesz fel nyakkendőt, amíg ki nem harcolja a nemzetközi hitelezőknél az államadósság egy részének elengedését. Ez mindmáig nem történt meg, a 2014 végén az Eurostat szerint 319,6 milliárd euróra rúgó görög államadósság 2017 végére csak 317,4 milliárdra apadt, a hitelezők pedig egy centet se írtak le azóta se.
A nyakkendőt mégis meg lehetett azonban magyarázni. A hivatalosan az idén augusztus 20-án véget érő harmadik nemzetközi mentőakciót sikerült ugyanis úgy lezárni, hogy jelenthet akkora könnyebbséget a görögöknek, mint egy adósságleírás. Az eurózóna országai és az Európai Központi Bank (EKB) abban állapodtak meg Athénnal, hogy a 2012-es második, 130 milliárd eurós mentőcsomagból 96,6 milliárdnak a lejáratát tíz évvel meghosszabbítják, az eredetileg 2023-ban induló törlesztést pedig tíz év türelmi idő után kell majd megkezdeni, csökkenő kamatokkal.
Ezen felül Görögország lehívhatja a csomagból megmaradt 15 milliárd eurót, így a már meglévővel együtt összesen több mint 24 milliárd eurónyi pénztartalékkal várhatja augusztus 21-ét, amikortól fogva csak a piacról finanszírozhatja adósságszolgálatát. Ez a tartalék a jelenlegi számítások szerint 22 hónapra elég fedezetet nyújt. Ha pedig a görögök jól viselkednek, akkor négy évre széthúzva megkaphatják azt a 4 milliárd eurót is, amit az EKB nyereségként könyvelt el a nála lévő görög kötvényeken. Ehhez végre kell hajtani a vállalt reformokat – beleértve a nyugdíjkiadások újabb csökkentését és az áfa emelését –, és nem szabad letérni a kijelölt költségvetési pályáról, amelyben 2022-ig évi 3,5 százalékos, 2060-ig átlagosan 2,2 százalékos elsődleges többletet írtak elő Athénnak.
A hivatali ideje alatt nyakkendőt először viselő Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökről, amint leveszi azt a görög államadósság rendezéséről tartott beszéde alatt Athénban 2018. június 22-én
MTI / EPA / Manuel Burque
Görögország ma már normális euróország, a hitelezők nem fognak visszajárni Athénba, hogy ellenőrizzék a pénzügyeket – jelentette ki július elején a görög fővárosban Pierre Moscovici, a gazdasági ügyekért felelős uniós biztos. A volt francia pénzügyminiszter azt is kilátásba helyezte, hogy a feltételek még enyhülhetnek is, ha a görögök betartják ígéreteiket. A nagylelkű kijelentésnek különös árnyalatot adott, hogy majdnem pontosan három évvel az után hangzott el, hogy a görögök utoljára próbáltak meg szembeszegülni keménykezű megmentőikkel. Ciprasz a kormányra kerülése utáni első fél évet azzal töltötte – médiakedvenc pénzügyminisztere, Jannisz Varufakisz társaságában –, hogy megpróbálja puhítani az akkor lejárófélben levő második mentőakció feltételeit.
A görögök már a 2010-ben megnyitott, 110 milliárd eurós első mentőcsomag óta az egyik szigorítástól a másikig vergődtek. A belül merev, kifelé a sebezhetőségig nyitott gazdaságot durván megrázta a 2007–2008-as világválság, miután a kormány korábban eladósodással próbálta kezelni a szerkezeti problémákat, amelyeket csak fokozott az euró könnyelmű bevezetése. 2009-ben a költségvetési hiány meghaladta a GDP 15 százalékát. A mentőakciókat összehozó trojka (az euróországok és az EKB mellett az IMF) intézkedéseit a kisemberek szenvedték meg leginkább, akár a túlméretezett, túlfizetett és korrupt közigazgatás leépítéséről, akár a szociális és egészségügyi kiadások lefaragásáról, akár a nyugdíjak drasztikus megvágásáról volt szó.
A tiltakozó megmozdulások közepette a Sziriza a megszorítások elleni harc jelszavával nyerte meg a választást. Ciprasz így nem mondhatott rögtön igent, amikor a trojka felszólította, hogy kérje a 2015. február végén lejáró második csomag meghosszabbítását, természetesen a feltételek teljesítésével együtt. A némi huzavona után négy hónapra megítélt hosszabbítás mozgalmas heteket hozott, a görög kormány még azt is megkísérelte, hogy engedély nélkül lazítson a szorításon egy új szociális intézkedéscsomaggal. A világsajtó címeiben mindennapos kifejezés lett a Grexit, tehát hogy Görögország kilép vagy kiszorul az eurózónából, amivel rövid távon mindkét oldal rosszul járt volna. Amikor a trojka 2015 júniusában újabb brutális intézkedésekhez kötötte a mentőcsomagból meglevő 7,2 milliárd euró lehívását – miközben Athént fizetésképtelenség fenyegette egy IMF-törlesztés miatt –, Cipraszék a vabankot választották. Július 5-én népszavazásra bocsátották a trojka programját, azzal a kiegészítéssel, hogy ha elfogadják, akkor lemond a kormány. Akkor már a lakosságnak nemcsak devizakorlátozásokkal, hanem napi készpénzfelvételi limittel is együtt kellett élnie, és senki sem tudhatta, mi lesz, ha elutasítják a hitelezők feltételeit – a szavazók kétharmada azonban mégis nemet mondott rájuk.
Egy hétre rá azzal kellett szembesülniük, hogy a vabank nem jött be. Ciprasznak az eurózóna hajthatatlan vezetőivel folytatott tárgyalásokon mindent el kellett fogadnia, amit a referendum elutasított: a társasági adó és az áfa növelését, a nyugdíjkorhatár emelését, a bankok megrendszabályozását, a zárt szakmákkal terhelt munkaerőpiac liberalizálását, az évek óta halogatott privatizációt. Cserébe megkapta a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomagot, három évre, adósságkönnyítési ígéret nélkül. A kormányfő mégsem bukott bele, sőt. Meg merte kockáztatni, hogy szeptemberben előrehozott választáson erősíttesse meg magát, és sikerült is neki.
Igaz, talán az ellenfelei se ambicionálták, hogy nekik kelljen levezényelniük a feltételek teljesítését. A mentőakciók vége felé jól látszik, mibe került az államcsőd és a Grexit elkerülése. A görög GDP 23 százalékkal esett vissza 2009 és 2016 között – derül ki az Eurostat adataiból –, negyedével zsugorodott a közszféra létszáma, a nyugdíj- és a szociális kiadásokat 70, az állami egészségügy büdzséjét 50 százalékkal vágták vissza. A másik serpenyőben persze ott van, hogy az idei első három hónapban éves szinten ötödik negyedéve nőtt a GDP, a költségvetés immár két éve többlettel zár, a munkanélküliség enyhül, igaz, így is 20 százalék fölött van.
A piacok most egyelőre bizalmat szavaztak, így a tízéves görög kötvényekre a nyakkendőkötés után 4 százalékos hozamot lehetett ígérni, míg a népszavazás környékén 19 százalékost kellett. Ciprasz és pénzügyminisztere, Euklidész Cakalotosz kórusban győzködi a londoni, az amerikai és az ázsiai befektetőket, hogy jó lesz nekik, ha görög állampapírokat vásárolnak. Már csak a hazai közönséget kellene megnyerni. A vezető ellenzéki párt, az Új Demokrácia ugyanis – nyakkendő ide vagy oda – 14-15 százalékponttal előzi meg a Szirizát a friss közvélemény-kutatások szerint. Jövő ősszel pedig választások lesznek, és addig még esedékes néhány kellemetlen lépés, például a nyugdíjak ügyében. Cakalotosz azonban abban bízik, hogy a büdzsé vártnál magasabb többletéből futja majd némi „fiskális osztalékra” is – a választási költségvetés kifejezést nem használta.
