szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A külföldre költözésen gondolkodó magyarok 29 százaléka úgy gondolja: ő ide sosem tér vissza.

Durván félmillió személyt érintő emigrációs potenciállal kell kalkulálni Magyarországon – derül ki a legutóbbi (2016. októberi) kis népszámlálás most nyilvánosságra hozott adataiból. Az aktív korú (16–64 év közötti) népesség tagjai közül minden 12. személy (8,4 százalék) tervei között szerepelt, hogy rövidebb-hosszabb időre – akár véglegesen is – elmegy a szülőföldről. A külföldre költözés lehetőségét mérlegelők egyik fele voltaképpen csak játszadozott még a távozás gondolatával, amikor a KSH emberei megkeresték, 14 százalékuk viszont már végleg eldöntötte, hogy legalább egy időre veszi a kalapját. Az érintettek fennmaradó bő harmada ugyancsak távozni készült, ám még nem körvonalazódott pontosan, hogy mikor és hova. A kivándorlásról gondolkodó 542 ezres népesség többsége – 71 százalék – nem kívánt örökre hátat fordítani Magyarországnak, közel a fele legfeljebb ötévi távolléttel kalkulált. A további 29 százalék viszont késznek mutatkozott arra, hogy „örökre” elhagyja származási országát. A külföldre távozással kapcsolatos elhatározását már befejezett ténynek tekintők esetében a véglegesen emigrálni szándékozók aránya pedig elérte a 41 százalékot.

©

Arról, hogy a tavalyelőtt őszi migrációs tervek végül is milyen arányban váltak valóra, egyelőre keveset tudni. Az viszont biztos, hogy a fogadó országok tükörstatisztikái alapján az EU-ban és néhány további európai államban (például Norvégia, Svájc, Izland) élő magyar állampolgárok számát 424 ezerre tették tavaly a brüsszeli statisztikusok. Ezzel párhuzamosan az ENSZ 2017-es demográfiai jelentése 637 ezer főre becsülte a világ különböző pontjain élő, Magyarországon születettek összlétszámát, ám ebbe például az 56-osok is beleértendők.

A külföldre 1990 után kitelepült aktív korú magyarok között relatíve a legnagyobb számban a dél-dunántúliak képviseltetik magukat: Baranya, Tolna és Somogy megyéből a népesség 4,5–5,1 százaléka tartózkodik (pontosabban: tartózkodott 2016 őszén) „külhonban” a KSH adatai szerint. A közhiedelemmel ellentétben a fővárosból és Pest megyéből kevesebben (3,6–4 százalék) fogtak vándorbotot, az észak-alföldi megyékben pedig a hasonló mutató 3,2–3,6 százalék között mozgott. A magyar kivándorlók legfontosabb célországai továbbra is Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria, a külföldön tartózkodók 71 százaléka e három állam egyikében él. További 22 százalékuk az EU más államaiban, továbbá Svájcban és Norvégiában, szűk 4 százalékuk pedig az Egyesült Államokban próbál éppen szerencsét.

©

A kis népszámlálás során befutott adatok arról is árulkodnak (ezek az érintett háztartások itthon maradt tagjainak megkérdezésén alapulnak), hogy az Egyesült Királyság főként az érettségizetteket és a diplomásokat, s a hosszabb időn át külföldön maradni szándékozó fiatalokat vonzza, Németországot viszont jellemzően a 40–64 év közötti alapfokú vagy szakmunkás végzettségű férfiak választják, ők azonban többnyire csak egy-két évi kint tartózkodással számolnak. Ami az elvállalt munkát illeti, a német nyelvterületen elhelyezkedőknek több mint a fele fizikai munkát végez, az Egyesült Királyságban csak 37 százalék ez az arány. A szigetországban és Ausztriában viszont meglehetősen magas (30, illetve 31 százalék) a kereskedelmi és a szolgáltató szektorban elhelyezkedők aránya. A mikrocenzus adataiból kitűnik, hogy a kitelepülők sokszor „valamit valamiért” alapon dolgoznak: a hazainál magasabb bérért az eredeti szakmájuktól eltérő munkakört is elvállalnak, az esetek harmadában pedig a képzettségüknél alacsonyabb szintű „gályázásra” is rákényszerülnek.

©

A külföldön szerencsét próbálók több százezres táborához képest a visszavándorlók száma egy nagyságrenddel kisebb a KSH szerint. 2010 és 2016 között (a hazai egészségügyi rendszer jelzése alapján) 60 ezer olyan magyar állampolgár tért haza, aki azt megelőzően legalább egy esztendőn keresztül külföldön dolgozott, tanult. A visszavándorlás leggyakoribb motivációja valamilyen családi ok, az érintettek több mint egyharmada e kategóriába tartozott. Relatíve sokan (16-17 ezren) jöttek haza azért is, mert a kitűzött céljaikat (például pénzgyűjtés, nyelvtanulás) időközben sikerült elérniük.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Kevés a jó magyar informatikus, és néhány cégnek ez óriási üzletet jelent

Kevés a jó magyar informatikus, és néhány cégnek ez óriási üzletet jelent

Kameralyuk-takarás a Galaxy S10-en? Meglódult a felhasználók fantáziája, app is született már

Kameralyuk-takarás a Galaxy S10-en? Meglódult a felhasználók fantáziája, app is született már

A Magyar Közút szerint teljesen rendben van ez a bakancsos kátyúzás – videó

A Magyar Közút szerint teljesen rendben van ez a bakancsos kátyúzás – videó

Itt a legújabb Ferrari, amiből ez az egyetlen darab készült – videó

Itt a legújabb Ferrari, amiből ez az egyetlen darab készült – videó

Forintkötvény kibocsátásával köszön be az ide költöző Nemzetközi Beruházási Bank

Forintkötvény kibocsátásával köszön be az ide költöző Nemzetközi Beruházási Bank

Találtak egy újabb okot, ami kihathat a gyermekvállalásra – és igen sokan lehetnek veszélyben

Találtak egy újabb okot, ami kihathat a gyermekvállalásra – és igen sokan lehetnek veszélyben