Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A vártnál jóval alacsonyabb lett a 2018-as hiány – erősítette meg Varga Mihály pénzügyminiszter péntek délelőtt. Nagy meglepetést azért nem okozott, hiszen a fő számokat csütörtökön már ismertette Orbán Viktor miniszterelnök. E szerint:
- az államháztartás uniós módszertan szerint számolt hiány a tervezett 2,4 százalék helyett 2 százalék lehet
- az államadósság a GDP 71 százalékára csökkent,
- az éves növekedés a várakozások szerint 4,6 százalékos lehetett.
Varga ezen túl elmondta, hogy tavaly decemberben az államháztartás 397,3 milliárd forintos többlettel zárt, így az éves pénzforgalmi hiány 1445,1 milliárd forint lett. Ennek hátterében az áll, hogy az év végére gyorsabb tempóban érkeztek Brüsszelből az uniós támogatások: végül 1430 milliárd forintot utalt át az Európai Bizottság. Igaz, a kormány ennél is többet, 1886 milliárd költött arra, hogy a támogatottaknak fizessen, az előlegezés pedig a jövőben is folytatódik – emelte ki a pénzügyminiszter.
A bevételnövekedés hátterében ugyanakkor a gazdaságfehérítés is áll, ez is hozzájárult Varga szerint ahhoz, hogy adócsökkentés mellett is jelentősen nőttek az adóbevételek. Az áfából 403 milliárd forinttal, szja-ból 257 milliárddal, járulékokból 266 milliárddal, jövedéki adóból közel 90 milliárddal több folyt be az államkasszába, mint 2017-ben.
A pénzügyminisztert kérdezték azokról a gazdaságélénkítő lépésekről is, amelyekre a miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján tett ígéretet. Konkrétumot nem említett Varga Mihály, azt azonban elmondta: a kormány nyitott arra, hogy akár ennek a keretében is a tranzakciós illeték megszüntetésére tegyen javaslatot a lakossági átutalások esetében. 2019-ben a 20 ezer forint alatti átutalások esetében törölték el a 0,3 százalékos díjat.
