Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Többé-kevésbé hatástalanított fegyvert élesítenek újra a hazai szakszervezetek, amikor országos sztrájkot szerveznek. A HVG friss számában olvasható összesítés szerint a munkabeszüntetést az 1990 utáni két évtizedben nem különösebben erőltették a munkavállalók, a leállások pedig végképp kivételesek voltak.
A szakszervezeti konföderációk szerint az érdekvédelmi csaták legfontosabb fegyverét 2010 decemberében csavarta ki az Országgyűlés a dolgozók kezéből, amikor a közszolgáltatások alapszintű teljesítését rendelte el a sztrájkok idejére. Ez azokat az ágazatokat – elsősorban a közlekedést – érintette a legérzékenyebben, ahol korábban a legtöbbször éltek sztrájkjogukkal a dolgozók.
A termelővállalatoknál nem nehezítette meg a munkabeszüntetéseket a 2010-es törvénymódosítás, ennek ellenére ezekben a szektorokban is egészen kivételesen került sor munkabeszüntetésre.
Magyarországon 1990–2017 között egyébként összesen 161 munkabeszüntetést tartottak, kevesebbet, mint például Finnországban két év alatt, vagy Dániában csak tavalyelőtt.
Az alacsony szintű sztrájkkészség okairól a HVG csütörtökön megjelenő számában olvashat.
