Nyomozás indult a nyergesújfalui azbeszt-halálesetek miatt

Többszöri elutasítás után nyomozni kezdett a rendőrség a nyergesújfalui, vélhetően azbesztszennyezéssel összefüggésbe hozható halálesetek miatt - értesült lapunk. A Tatabányai Járási és Nyomozó Ügyészség január 24-én, öt család feljelentése alapján indított eljárást.

„Várom mindazon személyek jelentkezését, akiknek a közeli hozzátartozója mellhártya daganatban halálozott el és az orvos a megbetegedés okaként azbeszttel való érintkezésre gyanakodott, ezen kívül azoknak a jelentkezését is kérem, aki jelenleg mellhártyadaganattal küzdenek” – írja felhívásában a feljelentést tevő családokat képviselő Igyártó Gyöngyi ügyvéd is. Hozzátéve, a büntetőeljárás nem kártérítésről szól, hanem arról, hogy az elhalálozások és betegségek kialakulásának személyi felelősét a rendőrség kinyomozza és a bíróság a büntetőjogi felelősségét megállapítsa és megbüntesse.

Döntés egy selypi haláleset perében

A váratlan fejleményről azzal egyidőben szereztünk tudomást, hogy szerdán döntést hozott a Kúria egy másik, azbesztszennyezéssel összefüggő haláleset miatt. A Kúria felülvizsgálati döntése értelmében a Fővárosi Törvényszéknek a következő kérdést kell egy újabb elsőfokú perben körüljárnia:

Vajon mindent megtett-e az állam annak érdekében, hogy a selypi cementgyár működése miatt György Zsolt ne kapjon halálos azbesztmérgezést?

Mindezt azért, hogy kiderüljön, jár-e az elhunyt férfi családjának a kért kártérítés, s ha igen, milyen összegű.

A selypi cementgyár közelében felnőtt férfinak 2013 nyarán diagnosztizálták azbeszt okozta daganatos betegségét, és már perének első tárgyalását sem érte meg, 2014 decemberében meghalt. Bár az eddig egyetlen bíróságon sem volt kérdés, hogy a férfi halálát az egykori cementgyárból kikerülő halálos azbesztszennyezés okozta, a terület egykori tulajdonosának, a magyar államnak mindezidáig sikerült kibújnia a kártérítési felelősség alól.

Az egykori cementgyár területe a Heves megyei Lőrinci selypi városrészében 2014. március 6-án. Az üzem 1971-től az eternit-elemek gyártásához évtizedekig azbesztet használt

MTI / Komka Péter

Bár a férfi felesége által folytatott perben a bíróság megállapította, hogy a megbetegedését „bizonyossággal határos valószínűséggel” a gyárból kikerülő azbesztrostok okozták, a jogerős ítélet szerint elkésett a kártérítés iránti igényével. A bíróság szerint ugyanis a férfinak a cementgyár felszámolási eljárása során jelentkeznie kellett volna. Ugyancsak elévült a követelése egy másik károsultnak is, akinek legkésőbb egy évvel az után kellett volna kártérítést kérnie, hogy 2015 decemberében tudomást szerzett a betegségéről.

Szükségtelen zavarás

Az azbesztgyár állami vállalat volt, és nem vitathatóan veszélyes üzem, amiért elvben annak tulajdonosa és üzemeltetője tartozik felelősséggel. Az azbesztkárosultak szerencsétlenségére azonban csak látszólag nagyon hasonló az ügyük az vörösiszap-károsultakéhoz, akik kártérítést kaphattak, miután a bíróság megállapította a Mal Zrt. felelősségét. A nyergesújfalui és selypi gyárak egykori tulajdonosával, a magyar állammal azbesztügyben nem sikerült peren kívül megegyezni, ezért fordultak a betegek bírósághoz, eddig sikertelenül.

A volt cementgyár romjai Lőrinci Selyp városrészében 2015. április 30-án

MTI / Komka Péter

A Kúria ítélete szerint ugyanis igenis fennáll az államnak, mint tulajdonosnak a kártérítési felelőssége a gyár szomszédságában lakók „szükségtelen zavarása” miatt. Ebből kiindulva pedig a Kúria iránymutatása alapján az új eljárásban azt kell majd megvizsgálni, hogy az állam megtett-e mindent a károkozás elhárításáért.

Ezt pedig nem lesz könnyű igazolni: azt ugyanis már 1988 óta lehet tudni, hogy az azbeszt rákot okoz. A Heves megyei Lőrinci selypi városrészében 1971 szeptemberében indult a cement- és azbesztcsőgyártás, míg a Komárom-Esztergom megyei Nyergesújfalun, a központi gyárban még korábban. Az állami tulajdonú üzem 1981-től Eternit Vállalat néven működött, 1995-től pedig Etercem Építőanyag-ipari Kft.-vé alakult. A gyár már 2003. december 31-én bezárt, miután 2004. január elsejétől kezdve tilos már Magyarországon is az azbeszttartalmú anyagok forgalomba hozatala, s az azbeszt azóta veszélyes hulladéknak is minősül. Ehhez képest meglehetősen hanyagul bánnak a mai napig a régi cementgyár romjaival, miközben senki sem vitatja, hogy nagyon veszélyes anyagokat tartalmaz.

A selypi cementgyár 2014-ben

MTI / Komka Péter

A selypi üzem bontását a Hunytre Kft. kezdte még 2009-ben, miután felszámolási eljárás során jutott az ingatlanhoz. Ám később ezt a céget is elérte a vég, előbb felszámolás alá került, 2013-ban pedig jogutód nélkül megszűnt. A szakszerűtlen, ráadásul félbehagyott bontást az ingatlan új tulajdonosa, a Selyp Invest Kft. sem fejezte be. Az azbesztszálak így évekig szálltak a levegőben, és fertőzték a környező települések lakosságát, felnőttet, gyermeket egyaránt.

Nyergesújfalun, Lőrinciben és környékén, Zagyvaszántón, Selypen, Petőfibányán, Apcon, Hatvanban az utóbbi években megsokasodtak a mellhártya mesotheliómájában szenvedő betegek. Ez rendkívül ritka, gyógyíthatatlan betegség, amit a levegőbe jutott azbesztszál belélegzése okoz. Ebből az orvostudomány jelenlegi állása szerint 15–60 év lappangási idő után daganatos megbetegedés alakul ki: a mellhártyánál és a tüdőnél folyadékgyülem keletkezik, amely hosszabb-rövidebb szenvedés után halálhoz vezet.

Az egykori selypi cementgyár hulladékai Zagyvaszántón

MTI / Komka Péter

Jogszabályi ellentmondások, hatásköri viták, a környezeti károk elhárítását célzó anyagi források szűkössége - ezek mind közrejátszottak abban, hogy Lőrincit és a szomszédos Zagyvaszántót szinte teljesen belepte a mérgező azbesztcementes por. Mindez akkor, amikor a két település határán álló eternitüzemet szabálytalanságot szabálytalanságra halmozva 2013-ban lebontották, veszélyeztetve ezzel a térségben lakók egészségét – állapította meg tavaly az alapvető jogok biztosa. Székely László ombudsman és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese, Bándi Gyula az ügyben tapasztalt visszásságok miatt több jogszabályt módosítana.

A selypi telephelyen 2009 és 2013 között végrehajtott robbantásos bontások miatt – ami miatt ismét nagy dózisú azbesztport került a levegőbe - hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folyik eljárás, de első fokú ítélet sem született az ügyben, amelynek amúgy nem tárgya az azbeszt és a halálesetek közötti összefüggés.