Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Közzétette az Európai Bizottság a friss országjelentéseit. A testület szerint további lépésekre volna szükség, hogy javuljon a magyar gazdaság versenyképessége. Már csak azért is, mert az eddigi javaslatokat csak egy-két témában fogadták meg a magyar döntéshozók, a legtöbb ügyben nincs előrelépés. Ez így maradhat most is, mivel nem tudják szankcionálni a kormányt.
A jelentés legfőbb megállapításai a következők:
- Mivel már gyakorlatilag nem növelhető tovább a foglalkoztatottság, a gazdasági növekedést nem pörgetheti tovább a többletmunkaerő bevonása. Ahhoz, hogy maradjon a gyors növekedés, a termelékenységet kellene növelni, de valószínűbb így is, hogy a gazdaságunk növekedési üteme 2,5 százalék körülire lassulhat.
- Egészségügyre és kutatás-fejlesztésre a többi visegrádi államhoz képest is keveset költenek Magyarországon, ezen változtatni kell.
- A szolgáltatószektorban a magyar termelékenység sokkal rosszabb, mint a többi visegrádi országé.
- A kormány döntéseinek átláthatósága és elszámoltathatósága egy 2006-2007-es stagnálást leszámítva azóta romlik, hogy beléptünk az EU-ba, 2013 óta pedig látványosan zuhan.
- Ami a közbeszerzéseket illeti: a meghívásos pályázatok aránya végre lecsökkent 5 százalékra, ami már-már megfelelő arányt jelent. Azoknak a közbeszerzéseknek az aránya viszont, amelyekben egyetlen induló van, 2018-ban volt a legmagasabb, közel 40 százalékos, miközben a 20 százalék fölötti mutató már súlyos korrupciós kockázatot jelent.
