A magánnyugdíjpénztárak 2011-es  államosítása után az állam a tagok által bő egy évtized alatt felhalmozott pénzt, 3 ezer milliárd forintot gyakorlatilag három év alatt elköltötte. A Matolcsy-féle Jóléti Alapba az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztári szereplőket tömörítenék, kérdés, lesz-e ehhez bizalom a társadalom részéről.

Két zsebbe töltenék a pénzt

Az MNB javaslata szerint a Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj- és egészségzsebe. Az egyén maga dönthetne a befizetésről, és saját döntése alapján határozhatná meg a két külön zsebbe érkező pénzösszeg mennyiségét, a tagság viszont alanyi jogon járna, mint a briteknél, az amerikaiaknál, az olaszoknál vagy a lengyeleknél.

Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva tehetné a rendszert még vonzóbbá az egyes szereplők számára, itt szerepel ötletként a munkavállalói befizetések utáni szja visszaigénylés, illetve a munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása is.

A nyugdíj zseb a nyugdíjba vonulást segítő, a nyugdíjpénztári megtakarítási rendszerhez hasonlóan működő alternatíva, míg az egészség zseb egészség-jellegű felhasználást (például: egészségügyi szolgáltatás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz) illetve egyéb jóléti szolgáltatások (például: munkanélküliségi ellátás, tanévkezdési támogatás, idősgondozás, otthoni ápolás, újszülött ápolás) igénybevételét tenné lehetővé.

Az MNB 330 pontja több ponton hivatkozik lengyel példákra, ahogy itt is: Lengyelországban az új – elfogadott – nyugdíjreformtervezetben az öregedő társadalom kihívásaira kerestek választ, és a becslések szerint 1500 milliárd forintnak megfelelő összeg érkezhet be évente friss nyugdíj-megtakarításként az új csatornán keresztül. Ezt a varsói tőzsdén listázott lengyel cégek finanszírozására fordítják.

A jegybanki javaslat szerint bizonyos élethelyzetekben, mint első lakás vásárlása, gyerekszületés, vagy rendkívüli családi események (például a családfenntartó munkanélkülisége, idős hozzátartozó ápolása) a zsebek átjárhatók lennének. Matolcsyék szerint ezzel a jelenleg a rendszerből hiányzó fiatalok körében is ösztönözhetővé válna a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarítási hajlandóság.

A szakértő szerint igazságtalan lenne a gyermekes nők emelt nyugdíja

A versenyképességi programjában  az a javaslat is szerepel, hogy a „demográfiai fordulatot ösztönözné továbbá a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése is, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és igazságosságát egyaránt erősítené.”

Farkas András nyugdíjszakértő szerint ez a javaslat eredetileg a Népesedési Kerekasztal 2012-ben külön konferenciával és könyvvel is nyomatékosított ötlete volt, „miszerint azoknak a nőknek, akik legalább két gyereket felneveltek - feltéve, hogy e gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget vagy szakképzettséget szereztek -, magasabb nyugdíjat kell kapniuk, mint azoknak, akik ezt a minimumfeltételt nem teljesítették.”

Az eredeti javaslat szerint csak általános iskolai végzettséget szerzett gyermekek felnevelése nem számítana természetbeni járulékfizetésnek, az MNB tovább finomított javaslata pedig azt mondja: az itthon járulékfizetővé vált gyermekek bruttó fizetése alapján járna valamilyen nyugdíjtámogatás.

A gyermekfüggő nyugdíjrendszer hívei szerint a nők otthoni, gyermekneveléssel és a háztartás vitelével kapcsolatos, nem kereső tevékenységét a magyar nyugdíjrendszer nem megfelelően honorálja, és mivel a nők karrieríve a gyermekvállalás miatt nem egyenletes, nyugdíjuk jelentősen elmarad a férfiakétól. A nők keresete ráadásul Magyarországon még mindig átlagosan 14 százalékkal kisebb, mint a hasonló munkakörben foglalkoztatott férfiaké.

Farkas András szerint azonban a „a nők jobban járnak az időskori ellátórendszerben, mint a férfiak.” A nyugdíjszakértő szerint ugyanis a nők kedvezményes nyugdíja olyan korhatár előtti teljes öregségi nyugdíj, amelyet nem terhel semmilyen levonás, valamint a nők hosszabb ideig élnek, így hosszabb ideig kapják az öregségi nyugdíjukat, emiatt özvegyi nyugdíjt is kapnak. A kötelező szülőtartás kedvezményezettjei is elsősorban az édesanyák lesznek, valamint az állam által fedezett időskori egészségügyi ellátások döntő hányadát is ők veszik igénybe.