Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Menekülteket viszont alig fogadott be az ország.
Több mint 111 ezren kértek tavaly Magyarországon tartózkodási engedélyt EU-n kívüli országokból, közülük majdnem 61 ezren munkavállalási célból érkeztek – derül ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal most kiadott éves összesítéséből. Ez elképesztő növekedés, hiszen 2015-ben még mindössze 12 650-en jöttek dolgozni, de 2017-ben is csupán ennek a duplája 24 539 fő kért ehhez engedélyt. Vagyis
egy év alatt két és félszeresére, három év alatt majdnem az ötszörösére nőtt a magyar munkaerőpiacra érkező külföldiek száma.
Főként ennek tudható be az is, hogy jelentősen nőtt a teljes létszám: 2017-ben alig 60 ezren kapták meg a tartózkodási engedélyt.
A munkavállalók létszámához ráadásul még hozzáadódik 1431 fő, ők a jövedelemszerzést nevezték meg érkezésük céljaként. Több mint 29 ezren tanulmányaik elvégzéséhez kértek tartózkodási engedélyt, 8200-an pedig családegyesítés céljából.
Ami a kiutasításokat illeti, az elrendelt kényszerintézkedések száma alapján ott sem a kormány által sokat emlegetett közel-keleti, afrikai bevándorlók domináltak: az elrendelt 524 kiutasítás 83 ukránt, 71 kínait érintett, utánuk jönnek a nigériaiak és a törökök (34-34 fő), a moldávok (32 fő). Más kérdés, hogy a kiutasítottak több mint fele (270 fő) „egyéb” állampolgár. A 302 kitoloncolt között a legnagyobb számban szerbeket találunk (49 fő), őket az albánok (39) és az ukránok (21) követik.
Menedékkérőként mindössze 671-en regisztráltak tavaly Magyarországon, közülük 662-en Európán kívülről érkeztek. Közülük 274 afgán, 239 iraki, 48 szíriai, 30 pakisztáni, 29 iráni állampolgár.
Menekültként 68 főt ismertek el 2018-ban, az oltalmazotti státuszt 281-en kapták meg, 18 főt befogadtak, 595 ember kérelmét viszont elutasították, és 160 eljárást szüntettek meg a hivatalnál.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.