Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Vámmentes lesz a brit importérték csaknem 87 százaléka akkor is, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból – jelentette be a londoni kormány. A brit külkereskedelmi minisztérium által nyilvánosságra hozott intézkedési terv 12 hónapra szól, és célja az esetleges megállapodás nélküli Brexit üzleti és fogyasztói költséghatásainak minimalizálása. Az intézkedésre azért van szükség, mert megállapodás híján az Egyesült Királyság úgynevezet harmadik országgá válik a fő külkereskedelmi partnernek számító EU szemében, amellyel a kereskedelmet kétoldalú megállapodás híján a WTO szabályai szerint (többnyire magas vámokkal súlyosbítva) kell bonyolítani.
A brit külkereskedelmi minisztérium szerdán ismertetett átmeneti vámpolitikai csomagja alapján a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén a külföldről érkező termékek 87 százaléka lenne vámmentes. A fennmaradó 13 százaléknyi importértékre különböző vámtételek elegye lépne érvénybe, és ez elsősorban a marha-, a bárány-, a sertés- és a baromfihús-termékeket, valamint egyes tejtermékeket érintene. Ennek célja a brit mezőgazdasági termelők támogatása. A rendszer – és a tarifák is – nagyjából megegyezik azzal, amely eddig az EU részeként védte a brit termelőket az unión kívülről érkező árukkal szemben.
A vámokkal terhelt termékcsoportok közé tartoznának a minisztériumi tájékoztatás szerint a kész autók is. Azoknak a nagy-britanniai autógyártóknak azonban, amelyek termelése az Európai Unióval kiépített beszállítói hálózatokra épül, nem kellene vámot fizetniük az importált részegységek után. Ennek célja a minisztérium szerint az, hogy elkerülhetők legyenek a fennakadások a beszállítói hálózatok működésében. E felfordulások kockázatára a brit gazdaságban jelenlévő autógyártók hónapok óta folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt.
A Toyota nagy-britanniai részlegének vezérigazgatója, Marvin Cooke a BBC rádiónak nyilatkozva nemrégiben elmondta: a cég angliai gyárába átlagosan 37 percenként érkeznek a kamionok az EU-ban gyártott részegységekkel, és ha a megállapodás nélküli Brexit okozta vámeljárási késedelmek miatt csak egy szállítmány nem érkezik meg időben, az a termelés teljes leállását okozná. Cooke szerint mindössze egynapi leállás 12 millió font (több mint 4,4 milliárd forint) értékű termeléskiesést okozna a cégnek.
A tervezet kiemeli, hogy az átmeneti időszakban a brit kormány semmiféle ellenőrzést és vámot nem alkalmazna Észak-Írország és az Ír Köztársaság kétoldalú áruforgalmában. A Brexit-folyamat legvitatottabb eleme, hogy megállapodás nélküli brit kilépés esetén miként lehetne elkerülni az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetését. Ez a vita a fő oka annak, hogy az EU-val novemberben elért Brexit-megállapodást a londoni alsóház kétszer is - először januárban, legutóbb kedd este - nagy többséggel elutasította. Az EU-szkeptikus képviselők ugyanis nem fogadják el azt a backstop néven emlegetett megoldási tervezetet amely alapján az Egyesült Királyság és az EU között az ír-északír határellenőrzés elkerülése érdekében vámuniós viszonyrendszer maradna érvényben, ha nem jön létre olyan kétoldalú kereskedelmi egyezmény vagy technikai megoldás, amely ezt feleslegessé tenné.
A brit parlament szerdán este újból szavaz a Brexitről, egy kérdésre biztosan választ kell adniuk az alsóházi képviselőknek: elutasítják-e, hogy az Egyesült Királyság akkor is kilépjen március 29-én az EU-ból, ha addig nem születik mindenki számára elfogadható megállapodás. Ha ezt megszavazzák, holnap újabbb voksolás következik, méghozzá arról, kérjék-e a kilépés időpontjának kitolását. A probléma ezzel az, hogy nem világos, a britek milyen alapon kérik ezt az unió vezetőitől (a kérést a 27 tagországnak egyhangúlag kell jóváhagynia). Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi felelőse világossá tette: ha London nem közli, mit akar, 24 órás hosszabbításba sem szabad belemenni.
Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden korábbinál nagyobb a no deal Brexit kockázata.
A keddig szavazás után kialakult kaotikus helyzetről ebben a cikkben írtunk bővebben:
Ismét leszavazta a brit parlament a Brexit-megállapodást, kiszámíthatatlan a folytatás
Majdnem százötven vokssal szavazták le a miniszterelnök javaslatát. Szerdán újból szavazhatnak a képviselők, és akár csütörtökön is, de ennél messzebb lehetetlen megjósolni, mi történik.
