Ismét leszavazta a brit parlament a Brexit-megállapodást, kiszámíthatatlan a folytatás
Majdnem százötven vokssal szavazták le a miniszterelnök javaslatát. Szerdán újból szavazhatnak a képviselők, és akár csütörtökön is, de ennél messzebb lehetetlen megjósolni, mi történik.
242 igen, 391 nem szavazattal a brit parlament alsóháza ismét leszavazta a Brexit-megállapodást. Ez azt jelenti, hogy 149 fős többség utasította el az egyezséget. Ez még úgy is megalázó vereség, hogy január közepén 230 fős volt ez a bukás.
A vereségre utalt a "No" lobbyban készült fotó, amelyen látszott a tömeg. (A brit parlamentben a szavazás úgy zajlik, hogy a képviselők véleményük szerinti terembe mennek, ott számolják össze őket.)
I can safely say the no lobby is absolutely rammed.... the PM is about to face another huge defeat. #Brexit #BrexitShambles pic.twitter.com/tRywgG4y1e
— Hannah Bardell ������������������������������������������������️������ (@HannahB4LiviMP) March 12, 2019
Theresa May-nek az utolsó pillanatban, hétfőn későn este sikerült új garanciákat kiharcolnia, amelyekkel elkerülheti az Egyesült Királyság, hogy határozatlan időre az EU vámuniójának a része marad. Ezt szavazták most le a képviselők, ami várható volt, miután Geoffrey Cox, a kormány jogtanácsosa úgy ítélte, az csupán politikai elkötelezettséget biztosít, jogi biztosítékot nem.
A helyzet azonban kiszámíthatatlan, hiszen az EU vezetői világossá tették: nem tárgyalnak tovább a megállapodásról, amelyet január után másodszor szavazott le a brit alsóház.
A kormányfő a szavazás után közölte: a megállapodás nélküli Brexitről holnap indítványt nyújt be, és szavazhat is erről a Ház. A célja az, hogy az Egyesült Királyság rendezett körülmények között távozzon az Európai Unióból, a képviselők pedig szabadon dönthetnek.
Ha az alsóház szerdán este elutasítja a no deal Brexitet, egy nappal később a halasztásról voksolhatnak - közölte May, hozzátéve: az EU-nak is jóvá kell hagynia egy ilyen indítványt. A halasztásról a huszonheteknek egyhangú döntést kell hozniuk, ez várhatóan a jövő heti EU-csúcson lesz lehetséges.
Jeremy Corbyn másképp látja a közeljövőt: az ellenzéki Munkáspárt vezetője azt közölte, újra benyújtják javaslatukat a "puha Brexitről", vagyis a belső piaci tagság fenntartásáról. A Skót Nemzeti Párt pedig újabb népszavazást szeretne. Javaslatok tehát vannak, ám igazából egyikről sem lehet azt mondani, hogy megoldaná a helyzetet. Nézzük, mi történhet a következő napokban:
Folytatják a tárgyalást?
Elvben nem. Azt az unió vezetői azt is többször világossá tették, nem hajlandók megnyitni a 27 tagország által már novemberben jóváhagyott megállapodást, a hétfőn késő este elfogadott három passzus is csupán kiegészítette azt.
Az EU vezetői úgy látják: minden tőlük telhetőt megtettek a megállapodás érdekében. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt közölte a brit kormányfővel hétfőn, hogy ez az út vége.
Jyrki Katainen, a bizottság alelnöke kedden Strasbourgban ehhez képest úgy fogalmazott:
tartsák kezüket a kormányon, nézzenek előre, és kössék be a biztonsági övet!
Akkor nincs egyetértés Brüsszelben sem?
Legfeljebb a képzavarok terén van vita. Az ír kormányfő kedden azt közölte, hogy a maga részéről támogatja a legújabb módosításokat is – Leo Varadkar így is működőképesnek látja az ír-északír határ átjárhatóságának biztosítására kitalált tartalékmegoldást, a backstopot.
Egy kérdés mégis az EU elé kerülhet – várhatóan a március 21-én kezdődő EU-csúcson:
Hajlandók-e a tagországok támogatni a Brexit időpontjának a kitolását?
A kérdés nem olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik: a május végi EP-választást ugyanis úgy írták ki, hogy azon a britek nem vesznek részt. Ha bennmaradnak, tagországként biztosítani kell nekik ezt a jogot is. Ez pedig politikailag is kényes helyzetet teremthet, hiszen két nagy brit párt – a kormányzó konzervatívok és a függetlenségpárti UKIP – is az EU-ellenes csoportosulásokat erősít, vagyis az ország bennmaradása tovább apaszthatná az uniópárti pártcsaládok politikai súlyát.
A döntő azonban nem (csak) ez lesz: a brit kormánynak fel kell mutatnia valamiféle indokot arra, miért kér hosszabb vagy rövidebb halasztást. Ezt tudja May is, aki csütörtökre ígérte az ezzel kapcsolatos javaslatát - vélhetően abban lesz valamiféle magyarázat is.
Az nem elég indok, hogy nincs deal?
Theresa May eddig elutasította annak kimondását, hogy kizárja a megállapodás nélküli Brexitet. Még egy politikai játszma a sok közül: a kormányfő ugyanis azzal próbálta rábírni ellenfeleit az egyezség megszavazására, hogy azt bizonygatta, vagy ez, vagy brit politika jobbszélét - és persze Boris Johnson volt külügyminisztert - leszámítva senki által nem kívánt no deal.
Most viszont a parlament szoríthatja rá a no deal kizárására, ami egyenes út a halasztás felé. És akkor vissza is tértünk az előző kérdéshez.
De tényleg olyan probléma, ha nincs deal?
Boris Johnson a keddi parlamenti vitában arról beszélt, hogy ez az egyetlen vállalható út. Véleményét azonban kevesen osztják, annál többen rettegnek ettől.
Ebben a cikkben magyaráztuk el, hogy még a magyarok számára is milyen nem várt következményekkel járhat ez.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a szigetországot amúgy remek befektetési célpontnak tartó üzletemberek az extrém bizonytalanság (és politikai felelőtlenség) miatt könnyen elfordulhatnak, ami sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint maga a kilépés. Az épp elég riasztó, hogy mindezek ellenére – két év tárgyalás után – sem lehet kizárni ezt a lehetőséget.
Nem lehet csak úgy bevezetni az átmeneti időszakot?
A Brexitről szóló megállapodásban szerepel egy több mint másfél éves – az unió hétéves pénzügyi ciklusának lezárásáig, 2020 végéig tartó – átmeneti időszak. Ez idő alatt a britek gyakorlatilag pont ugyanúgy vesznek részt az EU belső piacán, mint most, és pénzügyi hozzájárulásuk is változatlan az EU-költségvetéshez. Egyedül a döntéshozatalban nem vesznek részt – kivéve persze a saját jövőjükről szóló tárgyalást, amelynek a nyugodt lezavarását célozza az átmenet.
Felvetődhet, hogy ezt az átmenetet a kilépési megállapodás letárgyalására is felhasználhatnák. Csakhogy, mint az Michel Barnier uniós főtárgyaló a szavazás előtt nem sokkal közzétett Twitter-posztjában megjegyezte: nincs átmeneti időszak megállapodás nélkül, hiszen ha az átmenetről is a megállapodás rendelkezik. Amely most másodszor is elbukott Londonban.
Listening to debate in @HouseofCommons : there seems to be a dangerous illusion that the UK can benefit from a transition in the absence of the WA.
— Michel Barnier (@MichelBarnier) March 12, 2019
Let me be clear: the only legal basis for a transition is the WA. No withdrawal agreement means no transition.
Ezzel az erővel szavazhatnak harmadszor is a megállapodásról.
Persze, hiszen mindig vicces nézni, ahogy a brit parlamenti képviselők voksolnak. Ahogy a Sky News kommentátora most megjegyzte: egy kis alkohollal még szórakoztató is lenne az előadás.
Más érvet hirtelen nem találunk amellett, hogy addig szavazgatnak egy gyakorlatilag változatlan szövegről, amíg valahogy a kormányfő támogatói kerülnek többségbe.
Miért nem mond le May?
A kormányfőt decemberben saját pártja, januárban pedig a parlamenti ellenzék fő ereje, a Munkáspárt próbálta megbuktatni. Mindkét próbálkozás kudarcba fulladt. És az sem várható, hogy May magától távozna. Ennek a deklarált oka az, hogy a Brexit véghezvitelét vállalta kinevezésekor, a 2016-os népszavazás utáni napokban. Van azonban egy másik indok is a maradásra: bár a közvélemény-kutatások pártja előnyét mutatják, egy esetleges előre hozott választás kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
Ennek ellenére ezt sem lehet kizárni. Lassan ugyanis May kezd egy olyan macskára hasonlítani, amelyiknek lépésről lépésre elfogy mind a kilenc élete. Ám bármennyire hangos a brit politikai elit, valójában az is kérdéses, ki vállalná át a láthatóan bukást jelentő feladatát.
És ha az egészet lefújnák?
Egy rossz álom érne véget azzal, ha valaki kimondaná: mégsem veszik figyelembe a 2016-os véleménynyilvánító népszavazás eredményét, és visszavonják a kilépésre irányuló, úgynevezett 50. cikk szerinti kérelmet.
Ennek azonban éppen annyira nincsen realitása, mint hogy csodával határos módon hirtelen mindenki számára elfogadható megállapodás születik.
Egy népszavazás nem oldaná meg a patthelyzetet?
Erre semmi garancia nincs, még akkor sem, ha ezúttal a bennmaradók kerülnének többségbe. Akkor ugyanis a kilépést támogatók állhatnak elő azzal, hogy egyszer már döntöttek a kérdésről, és ez nem parlamenti választás, amelyet időről időre megismételnek.
A támogatók viszont azzal érvelnek, hogy amikor 2016 nyarán szavaztak, még nem lehettek tisztában a következményekkel. Ez ellen is lehet persze egy elég egyszerű érvet hozni:
Miért, most tisztában vagyunk a következményekkel?
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
