Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Mintegy félmilliárd forintot költött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az általa 2015-ben létrehozott külföldi kapcsolattartó irodáira, melyeket most bezár, írja az mfor.hu.
Az MNB megfogalmazása szerint az irodákra azért volt szükség, hogy „a magyar jegybankot hatékonyan képviseljék a kijelölt relációkban, erősítsék a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést”.
Matolcsyék négy irodát nyitottak: 2015-ben Hamburgban és Párizsban, 2016-ban Rómában, 2017-ben New Yorkban.
Ám idén április elején az MNB közleményben jelentette be, hogy június 1-jéig valamennyi irodájukat bezárják, és azok munkatársai Budapesten, a jegybank Szabadság téri központjában folytatják tevékenységüket.
A bezárásokat azzal indokolták, hogy „az irodák a velük szemben támasztott célokat elérték, az MNB munkatársai aktív szereplőivé váltak az adott térségek rendezvényeinek és haszonélvezői az onnan származó új ismereteknek. Az irodák munkatársai felépítették, illetve megerősítették a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködéseket. Az így létrehozott kapcsolati háló kellően megerősödött ahhoz, hogy az irodák munkatársai ugyanezt a munkát – a már kiépített kapcsolatok mentén – 2019. június 1-től az MNB budapesti központjából folytassák.”
A négy irodára 2018. októberéig több mint félmilliárd forintot költött az MNB, ebből átszámítva mintegy 400 millió forintot tettek ki az euróban és dollárban kifizetett bérleti díjak és közel 189 milliót a 15 jegybanki foglalkoztatott bére – olvasható Matolcsy György az mfornak küldött válaszában.
Az összeg még növekedni fog, mivel az irodák bezárása még folyamatban van, és az alkalmazottak elhelyezésére fordított összeget sem írta meg az MNB.
