Az egykori legnépszerűbb magyar netes közösségi oldal, az iWiW adatait használta Kertész János Széchenyi-díjas hálózatkutató, miközben a korrupció és a települések kapcsolati hálóját elemezte. A kutatásban rengeteget segített az Elios-ügy. A kutató erről és az MTA-ügyről is beszélt a hvg.hu-nak.
A The Royal Society Open Science című neves tudományos lapban megjelent az a korrupciókutatással foglalkozó tanulmány, amelyből Kertész János, a CEU Széchenyi-díjas hálózatkutatója idézett volna tavaly novemberben a Magyar Tudomány Ünnepén. Csakhogy Kertész lemondta a szereplést, tiltakozásképpen, amiért az MTA politikai jellegű okokra hivatkozva letiltotta az eseménysorozat két előadását.
A megjelent tanulmány címe: A társadalmi tőke előrejelzi a városok korrupciós kockázatát, és, ahogy Kertész elmondta a hvg.hu-nak, munkatársaival együtt a hálózatkutatás eszközeivel azt próbálták megállapítani, hogyan függ össze a korrupció az egyes városok társadalmi szerkezetének nyitottságával, illetve zártságával. (A tanulmány szerzői: Johannes Wachs, Taha Yasseri, Lengyel Balázs és Kertész János.)
Miért kiirthatatlan a korrupció egyes helyeken?
Kiindulópontjuk az volt, hogy a korrupció makacs probléma, sok helyen kiirthatatlannak tűnik, még gazdaságilag fejlettebbnek számító térségekben is. Ezért gyanakodtak arra a kutatók, hogy a települések társadalmi szerkezete összefügghet ezzel a jelenséggel.
A tanulmány a társadalmi tőke elméletét követve megkülönböztet nyitott és zárt társadalmi struktúrájú településeket. Az a város, ahol kevés a külső kapcsolat, és inkább csak egymással érintkeznek a lakók, zártnak számít, míg az, amelyik sok külső kapcsolattal rendelkezik, az nyitott. A zárt struktúrájú településeken az emberek egymást esetleg jobban segítik, jobban számíthatnak a másikra, de hajlamosak az általánosan elfogadottaknak akár ellentmondó helyi normákat kialakítani és követni.
A nyitott társadalmi szerkezetű települések lakói szigorúbbak a gazdasági visszaélésekkel szemben, míg esetleg kevésbé bíznak meg egymásban.
Ezt a társadalmitőke-elméletet alkalmazta a kutatás a magyar városok korrupciós kockázatának vizsgálatára. A kutatás a 2005-2010 között legnépszerűbb magyar netes közösségi oldal, az iWiW adatait használta a társadalmi kapcsolatok jellemzésére. Az iWiW-en akkoriban még a Facebookhoz képest magasabb arányban voltak jelen a magyar felhasználók, a csúcson több, mint 4 millióan vették igénybe a szolgáltatást. Mivel a társadalmi struktúrák átalakulása lassú folyamat, Kertész szerint az iWiW 2014-es leállítása nem befolyásolja lényegesen az adatok használhatóságát.
Az iWiW kapcsolati hálót vetette össze a kutatócsoport a közbeszerzések elemzésével, hogy megvizsgálják, hol volt nagyobb az egyszereplős vagy nagyon rövid határidejű, vagyis a korrupciós kockázatra utaló közbeszerzések aránya. A közbeszerzési adatok ugyanis nyilvánosak, és az említett indikátorok jelzik, ha egy közbeszerzés korrupciógyanús: ha csak egy cég jelentkezik, akkor vélhetően rá írták ki a pályázatot, ha pedig nagyon rövid a határidő, akkor valószínűsíthetően a nyertest már korábban értesítettek a kiírásról, így volt ideje felkészülni.
A kutatás eredménye igazolta, hogy a zárt települések esetében több a korrupciógyanús közbeszerzés.
Ugyanakkor a kutatók összefüggést találtak aközött, hogy milyen arányban nyeri meg egy polgármester-jelölt a választást, és hogy milyen nagy lehet a korrupciós kockázat az adott településen: minél nagyobb a különbség a győztes és a vesztes jelölt között, annál magasabb a korrupció kockázata.
A korrupció az egyik legrejtettebb bűncselekmény, nagyon nehéz a kutatáshoz bizonyított eseteket találni, hiszen egyik résztvevő félnek sem érdeke kiállni a nyilvánosság elé. Ezért nehéz konkrét adatokkal dolgozni, és ezért beszélnek a kutatók az említett indikátorok kapcsán korrupciós kockázatról és nem tényszerű bűncselekményről.
A szocializmus szelleme
Így bizonyos értelemben kapóra jött nekik az Elios-ügy, mondja Kertész, amelyben a korrupciót ugyan szintén nem bizonyították, hiszen az „ismert okok miatt”, ahogy Kertész fogalmaz, az nem került bírósági szakaszba, de az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF erős korrupciós gyanút fogalmazott meg. A kutatók megvizsgálták azoknak a városoknak a társadalmi szerkezetét, ahol az Elios közbeszerzést nyert el. A tanulmány az érintett városok jelentős részénél kimutatta a korrupcióra „hajlamosító” zárt társadalmi struktúra meglétét, szignifikánsan több zárt struktúrájú város volt érintett.
A korrupció elleni küzdelem azért nehéz Magyarországon is, mert a társadalmi struktúrák nehezen változnak - mondja Kertész.
A kutató szerint szívós, hosszú munka eredményeképp lehet remélni változásokat, például nyitottságra és toleranciára neveléssel. Hogy ez mennyi időbe telhet? Kertész azt mondja, a szemléletváltás, nevelés nem a hálózatkutatás kompetenciája, de szerinte ez minimum tíz évbe telhet, de akár generációk skáláján lehet érzékelhető. Nem véletlen, hogy a szocializmus öröksége máig velünk van, például akár a jól ismert „undok” bolti kiszolgálás jelenségében.
Az MTA-ügyről is megvan a véleménye
Kertészt kérdeztük az MTA-kormány konfliktusról is. A hálózatkutató nagyra értékeli Lovász László elnök kiállását a kutatási szabadság és tudományos értékek mellett, de tart a kormány erőszakos reakciójától. Szerinte lehetne javítani a kutatóhálózat működésén, de nem brutális támadással, zsarolással és nyilvánosan megvitatható koncepció nélkül. Kertész azt gondolja, hogy az innovációs teljesítmény javításáért a kormány létre kellene hoznia a Fraunhofer Intézetek mintájára egy másik kutatóintézeti struktúrát, amelyben az innovációra koncentrálnak, és amelynek a fenntartása akár olcsóbb is lehetne a gazdaságilag értékesíthető eredmények révén.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
