Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Rendszeresen hangoztatja a kormány, hogy mennyi magyar tért haza az elmúlt években. Ezt a statisztikák is alátámasztják, noha azok többszörösen félrevezető adatokon alapszanak – írja a Népszava.
Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly szeptemberben jelentette ki először, hogy már évente 20 ezren jönnek haza külföldről és többségük nem is megy vissza. A KSH a hét elején megjelent adatai is pont ugyanezt mutatták.
A KSH ugyanakkor csak azt tekinti kivándorlónak, aki leadja a tajkártyáját, vagyis onnantól más országban fizeti egészségügyi járulékait. Amit kevesen tesznek meg, mivel a külföldön munkát vállalók egy része fizeti a tb-t, és hazajár orvoshoz. Sokan ugyan nem fizetik ebben az időszakban, de nem is adják le tajkártyájukat.
Nem a pénz miatt jönnek haza a külföldön dolgozó magyarok, de akkor miért?
A Londoni Magyarok Közösségének ügyvezetője a Népszavának azt mondta, az angol fővárosban élők 40 százaléka így tartózkodhat kint – vagyis ennyi magyar munkavállalóról nem tartja számon a hazai statisztika, hogy eltávozott az országból.
A hazaköltözők statisztikájába pedig beleszámítanak azok a határon túli magyarok is, akik származási alapon magyar állampolgárságot kaptak, és bejelentkeztek egy magyarországi lakcímre.
A javuló magyar statisztikáknak ellentmond a német hivatal gyűjtése is, szerintük tavaly is tovább nőtt a Németországban élő magyar munkavállalók száma. Több mint 210 ezer magyar dolgozik már az unió legnépesebb országában, amiből közel 42 ezer magyar az elmúlt évben érkezett Németországba.
Soha nem született annyi magyar kisgyerek sem a német kórházakban, mint tavaly.
