Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Azt senki nem tagadja már, hogy évtizedeken keresztül a Szeged-Gyálarét holtágába folyt az alföldi város és élelmiszer-feldolgozók szennyvize is, a helyiek szerint a régi termelőszövetkezet egy galvánüzemet is működtetet a holtág partján. Ezeket a szennyező forrásokat már szinte kivétel nélkül megszüntették, jelenleg egy mezőgazdasági üzem használt termálvize csurog a mára teljesen kipusztult élővilágú mederbe. Az időnként vörös színű holtág, főként a nagy forróság idején, kibírhatatlan bűzt áraszt. Ez azonban nem minden: évekkel ezelőtt nagy riadalmat keltett, hogy a szúnyogok paradicsomában fészkelő rovarok terjesztik a szívférgességet okozó vírust, amely jobbára csak a kutyákra jelentett kimutathatóan veszélyt, de előfordult, hogy még el is pusztultak a vírussal fertőzött ebek.
Évtizedeken át napirenden volt a holtág rehabilitációja, több felmérés is készült, de előrelépés soha nem történt. Pár évvel ezelőtt jelentette be a választókörzet fideszes képviselője, B. Nagy László, hogy elkezdődhet a rehabilitáció, mivel kétmilliárd forint körüli összeget nyertek uniós forrásokból. Aztán az első lendület után egy csendes időszak következett, a helyiek nem tapasztalták, hogy haladna a projekt. Majd tavaly novemberben egy lakossági fórumot hívtak össze, ezen részt vettek a helyi politikusok, a vízügyi igazgatóság vezetője is, a hvg.hu is tudósított erről.
Itt azt közölték a lakókkal, hogy mivel a projekt előkészítése során kiderült, sokkal nagyobb a baj, mint sejtették, ezért a vízügyinek indult projektet átsorolták, így az már a kármentesítés címén kétszer annyi pénzt kap, mint amennyit arra korábban terveztek elkölteni. Így most négy és fél milliárd forintot tudnak a rehabilitációra felhasználni.
Viszont azóta eltelt újabb fél év, és látható nyoma nincs a munkáknak. A helyiek egyelőre csak a korábbi helyzetre elkészült környezetvédelmi hatástanulmányt és az akkori mérések eredményeit ismerik. Ebben még az szerepelt, hogy a lakóházaik közelében tervezik a Dög-Tiszából kitermelt iszapot gyűjteni, kezelni. Ezért most aláírásokat is gyűjtenek, hogy megelőzzék, amitől tartanak: azt, hogy az egyik fertőző góctól megszabaduljanak, de máris nyakukba kapjanak egy másik, veszélyes hulladékot is kezelő komplexumot.
Megkerestük az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot, amely egy konzorciumban nyerte a milliárdokat a rehabilitációra. Itt azt a választ kaptuk, hogy az újabb, a feltételezések szerint a korábbitól eltérő szennyeződéseket is tartalmazó iszap vizsgálatai jelenleg is folynak. A mérési eredmények ismeretében fogják majd a technológiát, és a kezelés helyszínét kiválasztani. „A területen előkezelés nélkül szennyezett, illetve a vonatkozó jogszabály és a hatóságok által megállapított, határértékeknek nem megfelelő iszap végleges elhelyezésére nem kerül sor” – nyugtatott a vízügyi igazgatóság.
