"Ha olyan realista tervet teszünk le Brüsszel asztalára, amely évi 3 százalék fölötti növekedést eredményez, akkor azt hiszem, hogy tárgyalhatunk a 3,5 százalékos költségvetési többlet csökkentéséről" - így vázolta fel gazdasági elképzeléseit Kyriosz Mitszotakisz a választási kampány idején a Le Monde című párizsi lapnak.

Akkor erre a Görögország még mindig hatalmas adósságállományát kézbentartó 19 uniós állam képviselői nem mondtak semmit, nehogy ez beleszólásnak tűnjön a demokratikus választásokba. De miután a neves konzervatív dinasztiából származó politikust megválasztották Görögország kormányfőjének, rögtön megváltozott a stílus is.

Az EU üzenete egyértelmű és kőkemény: az új kormány nem változtathat érdemben Görögország eddigi vállalásain. Az eurozóna pénzügyminiszterei megüzenték Athénnak: ugyanazt várják el tőle, mint az elődjétől.  "Az elkötelezettség az elkötelezettség! Ha ez nincs, akkor oda a szavahihetőség. Kevesebb lesz a beruházás és ennek következtében lassul a növekedés"- fenyegette meg az új görög kormányt az euróövezet pénzügyminisztereinek ülésén Mario Centeno, a testület elnöke.

De mi lesz akkor a beígért adócsökkentéssel?

Kyriosz Mitszotakisz legfontosabb ígérete egy nagy adócsökkentés volt. Ez reményei szerint olyan dinamikus fejlődést indítana be, amely meggyőzhetné a hitelezőket: ne ragaszkodjanak oly elszántan a 3,5 százalékos költségvetési többlethez.

Görögország esetében ez annál is szigorúbb vállalás, mert a többletet úgy kell teljesíteni, hogy abban az adósságtörlesztés nincsen benne. Ilyen körülmények között jelentős adócsökkentés elképzelhetetlen.

Annál is kevésbé, mert a baloldali kormányzat a választások előtt szociális intézkedéseket hozott - elsősorban a kisnyugdíjasok támogatására. A baloldali kormány ezzel együtt elveszítette a választásokat, de a jóléti intézkedések visszavonása aligha növelné az új kormányzat népszerűségét.

Athénban félreértették az európai trendet

A francia Christine Lagarde jelölését az Európai Központi Bank élére Görögországban a déli tagállamok sikerének tekintették, hiszen a Bundesbank elnöke is nagyon szerette volna megkaparintani a kulcsfontosságú pozíciót. A németek szigorú követelményrendszerétől irtóznak Görögországban, ahol még jól emlékeznek arra, hogy Christine Lagarde a görög adósságok egy részének az elengedését javasolta az IMF nevében, míg Wolfgang Schäuble akkori német pénzügyminiszter hallani sem akart erről.

Akkor a németek álláspontja győzött. Az eredmény: a lakosság többségének az életszínvonala ma alacsonyabb, mint a nagy pénzügyi válság előtt volt, miközben Görögország államadóssága még mindig az éves GDP 180 százléka volt tavaly. Épp ezért javasolta az adósság egy részének az elengedését Lagarde mondván, Athén úgysem képes ennyi pénzt visszafizetni.

Most Emmanuel Macron francia elnök támogatásával Christine Lagarde átül az IMF éléről az Európai Központi Bank vezetői székébe. A görögök azt remélték: Macron a pénzügyi politika átfogó változását akarja, mert Franciaország - Olaszországhoz hasonlóan - éppúgy küzd az államadóssággal mint Görögország.

Csak épp jóval nagyobb pénzről van szó: több mint 2400 milliárd euróról mind Párizs mind Róma esetében. Velük másképp is bánik Brüsszel: Franciaországot nemigen figyelmezteti senki sem, hogy a nagy pénzügyi válság óta nem képes betartani a kötelező 3 százalékos szabályt a költségvetési deficit ügyében.

Némi huzavona után Olaszország is elkerülte a kötelezettségszegési eljárást a költségvetési hiány miatt. Görögország esetében azonban nincsen változás. Erre emlékeztetett Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus igazgatója, aki a jövő héten látogat el Athénbe.

"A 3,5 százalékos költségvetési többlet alapkő. E nélkül az egész adósság könnyítési rendszer nem működik" - hangsúlyozta az igazgató, aki emlékeztette a görögöket: több mint 200 milliárd eurós kölcsönt kaptak az elmúlt negyven egynéhány év során. Ez meglehetősen durva utalás a múltra amikor a baloldali és jobboldali kormányok rengeteg pénzt vettek fel külföldön, de csak nagyon kevés olyan beruházás született, amely most hasznot hozna Görögországnak. A most megbukott baloldali kormány tett is lépéseket a múltbeli felelősség kérdésének a felvetésére, de ebből semmi sem lett, mert az egész görög elit találva érezte magát - nyilván nem egészen véletlenül.

A választási ígéreteket feláldozzák az európai együttműködés oltárán

A görögöknek ebben már óriási gyakorlatuk van a nagy pénzügyi válság óta. Hiába nyilvánították ki 2008 óta minden választás alkalmával, hogy nem kérnek a megszorító csomagokból, azok mégiscsak megérkeztek elsősorban Németország követelésére.

Jánisz Varoufakisz akkori görög pénzügyminiszter könyvet is írt arról, hogy a németek által erőltetett megszorító csomagok milyen károkat okoznak és milyen csekély eredménnyel járnak. Minotauroszhoz a furcsa félig ember félig bikához hasonlította a modern pénzügyi szörnyet, mely fogvatartja az eladósodott országokat.

Milyen lesz az eurozóna új politikája?

A nagy kérdés, hogy megvalósíthatja-e Macron a maga pénzügyi reformjait? Ez azt jelentené, hogy a németek, akik évek óta költségvetési többlettel "küzdenek", költsék el a hatalmas összeget és vállaljanak valamiféle garanciát a déliek adósságáért. Franciaország, Olaszország és Görögország ezt várja Berlintől.

A németek lelkesedése ugyancsak visszafogott. "Mindenki végezze el a maga házifeladatát"- ez Angela Merkel kancellár álláspontja. Görögország esetében az eurozóna pénzügyminisztereinek hétfői értekezletén kiderült: a pénzügy politikában nincsen fordulat. Franciaország is támogatta azt az álláspontot, hogy a görögöket rá kell kényszeríteni korábbi ígéreteik betartására. Vagyis el kell felejteniük a választási ígéreteket, mert a kettő együtt bizonyosan nem megy. Azt pedig a görögök a nagy pénzügyi válság óta megtanulhatták: a pénz beszél, a választópolgárok pedig rugalmasan alkalmazkodnak.