A kínaiak már öt éve gondolkodnak saját digitális pénzen, a Facebook június 18-i bejelentése a libra bevezetéséről megszólaltatta a vészcsengőt Pekingben. A kínaiak azért is veszik komolyan a librát, ellentétben a bitcoinnal, mert mögötte reális pénzügyi fedezet van. 27 világcég – köztük a MasterCard és a Visa – jelezte eddig, hogy támogatja a Facebooknak ezt az elképzelését. Pekingnek – az Amerikával folyó kereskedelmi háború kellős közepén – különösen értékesnek számít Mark Zuckerbergnek az az ötlete, hogy a libra 100 tagú igazgatótanácsa teljesen nemzetközi legyen, és a cég vezetői ne az Egyesült Államokban, hanem Genfben ülésezzenek.

A kínaiak természetesen hallani sem akarnak arról, hogy a libra olyan digitális világpénz legyen, mely a Mennyei Birodalomban akadálytalanul forog. Ez csakis a központi bank ellenőrzésével lehetséges – hangsúlyozta a pekingi nemzeti bank, a Népbank egyik igazgatóhelyettese, aki a New York-i Bloomberg portál kérdésére válaszolva fejtette ki a hivatalos álláspontot. Mu Csangcsün igazgatóhelyettes szerint ez alapvetően fontos a pénzügyi szuverenitás megőrzése miatt. Ugyanakkor utalt arra, hogy ez a szigorúan ellenőrzött libra lépést jelenthet a jüan teljes konvertibilitásának irányában.

Mindez része lenne annak az átfogó pénzügyi reformnak, melynek már tavaly meg kellett volna kezdődnie Kínában, de közbejött a kereskedelmi háború Amerikával. A pénzügyi reform fő felelőse, Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki a Harvardon doktorált, a fő tárgyaló a kereskedelmi vitákban. Épp most kezdte újra a telefonbeszélgetéseket két amerikai partnerével, Robert Lightizerrel és Steve Mnuchin pénzügyminiszterrel. Neki tehát nincs ideje a pénzügyi reformra.

Az Államtanács jóváhagyta a digitális pénz bevezetésének ötletét, és ebben egyetértettek a banki szakemberek, illetve kutatók is egy pekingi tanácskozáson. A China Daily beszámolójából az derül ki, hogy túlságosan sok konkrét elképzelés még nincsen, pontosabban szólva: a hatalom még nem választotta ki ezek közül azt, amelyiket azután be is vezetnék Kínában. Felmerült például a kínai libra ötlete, vagyis hogy a Facebook digitális pénzét honosítsák. Ennek az ötletnek a résztvevők kevés esélyt adtak. A kínai alapon létrehozott digitális pénznek viszont a külföldi elfogadtatás lenne az Achilles-sarka. A bizalom ebben a tekintetben döntő fontosságú. Nem véletlenül választotta Genfet a Facebook libraközpontjának Mark Zuckerberg. A svájci referencia ebben a különösen érzékeny közegben rendkívüli jelentőségű lehet. A kínaiak nem rendelkeznek ilyen nagy bizalmi tőkével, viszont az 1,4 milliárdos piac a világ második legnagyobb GDP-jével igen komoly hátteret jelent.

Hszi Csinping elnök már az első Kínában rendezett G20-csúcson megmondta: az USA-val egyenértékű szerepet kívánnak játszani a globális pénzügyekben. A jelenlevők udvarias mosollyal vették tudomásul az első számú kínai vezető elképzelését, melyet a vágyvezérelt valóság kategóriájába soroltak. De Pekingben komolyan gondolják, hogy a globális pénzügyekben multipoláris rendszer vagy pedig amerikai–kínai duopolium kell, mert a jelenlegi állapot az USA meghatározó szerepével hosszú távon tarthatatlan. Trump elnök nyilvánvalóan nem így gondolja. A kínaiak szerint a libra megrendítheti a dollár világuralmát, ezért nagyon fontos, hogy Pekingnek mielőbb legyen saját digitális pénze, amellyel tovább erősödhet a kínai befolyás a globális gazdaságban.