Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Számos megyében több mint 10 százalékkal, Budapesten csaknem 8-cal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma Magyarországon. A legjelentősebb, 12 százalékos bővülést a veszprémi boltok könyvelhették el 2018-ban. A fogyasztás fellendülésének elsődleges oka a minimálbér- és az általános béremelés, ennek köszönhetően a magyar vásárlók többet tudnak költeni a napi fogyasztási cikkekre – hangzott el az EY konferenciáján.
A fizetések növekedése amellett, hogy hozzájárult a szektor bővüléséhez, nehéz helyzetbe hozta a kiskereskedőket. A szupermarketek évek óta küzdenek ugyanis a fokozódó munkaerőhiánnyal, alkalmazottjaik megtartását idén év elejétől ráadásul tovább nehezíti a klasszikus béren kívüli juttatási csomagok szűkítése. A cafeteriarendszer változásának hatására ugyanis kevesebb a lehetőségük arra, hogy vonzó ajánlatokkal csábítsák magukhoz az egyre magasabb bérigénnyel érkező jelölteket.
A kiskereskedelmi szektor bővülése lépéskényszerbe hozta az üzletek tulajdonosait és vezetőit. Piaci részesedésük növeléséhez egyszerre kell hatékony megoldásokat találniuk az új vásárlások ösztönzésére és a meglévő munkavállalóik megtartására – hangsúlyozta Suta György, az EY adótanácsadója.
A szakértő példaként említette a különböző utalványok, kuponok és hűségprogramok fontosságát. A pontgyűjtő akciók az egyik leggyakoribb marketingeszköznek számítanak a szektorban, hatékonyan működő programot a frissen változott szabályok betartása mellett azonban Európa szerte is csak elvétve találni. Az új vevők bevonzása és a meglévők megtartása mellett kiemelt jelentősége van a munkavállalói fluktuáció csökkentésének és a potenciális tehetségek felvételének is. Suta György szerint a jól ismert cafeteria elemeken kívül is lehet olyan, további kedvezményeket adni, amellyel a cégek akár adómentesen növelhetik dolgozóik juttatásait, így teremtve maguknak versenyelőnyt a munkaerőpiacon.
