Az egészségügyi dolgozók száma emelkedett, a szakképzésben részt vevőké nem csökkent, mind kevesebben távoznak külföldre, az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzete jelentősen javult. Így foglalható össze az a beszámoló, amely az egészségügy múlt évi humánerőforrás-helyzetéről ad számot. Örvendetes már önmagában az is, hogy ez elkészült és felkerült az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) honlapjára, hiszen három éven át törvénysértő módon elmaradtak a kötelező éves beszámolók. Így most egyszerre jelent meg három év számvetése.

Az alapnyilvántartásban 8 ezerrel több az orvos, és 50 ezerrel a szakdolgozó. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők tábora is gyarapodott.

Az összesített adatoknál némileg árnyaltabb képet mutat a megyékre lebontott orvosi létszám. Szembeötlő, hogy Budapesten és a másik három orvosegyetemi városnak (Szeged, Debrecen, Pécs) helyet adó megyében nagyjából a duplája vagy annál is magasabb a gyógyítók lakosságszámhoz mért aránya, mint az ország más vidékein.

A fogorvosok és a gyógyszerészek is szívesebben választják az egyetemekhez közeli munkahelyeket. Érdekes, hogy a szakdolgozók megyénkénti eloszlása jóval egyenletesebb. A főváros meglehetősen kis vonzerejű: kevesebb, mint 106 ápoló jut 10 ezer lakosra, míg a fajlagosan legtöbb, 141 szakdolgozóval Baranya megye dicsekedhet.

A működéshez szükséges álláshelyek mindössze 4 százaléka betöltetlen – állítja az ÁEEK és a KSH legfrissebb, Magyarország elmúlt évét elemző összeállítása. A legtöbb szakembert Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nélkülözi: minden tizedik állás betöltetlen. Döbbenetes az alkoholbetegek gondozásának az ellehetetlenülése. Miközben a kormány minden fórumon kiáll azért, hogy az Európai Unió engedélyezze a saját célra történő gyümölcspárlat-készítés adómentességét, az alkohológiákon az orvosi állások több mint fele és a szakdolgozói helyek csaknem 40 százaléka betöltetlen.

További részletek az e heti HVG-ben.