szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jövő heti rendkívüli ülésükön hozhatnak döntést a Romániából érkező import víz jövőjéről az Alföldvíz Zrt. tulajdonosai. Két éve azonban már teljesen leállt az a projekt, amely az aradi és a békési vízmű közös cége közreműködésével lassan tíz éve, kisebb-nagyobb lendülettel ugyan, de araszolt előre.

2010-ben álltak elő az akkor még Békés Megyei Vízművekként működő társaság szakemberei azzal, hogy az Arad megyébe is átnyúló vízbázis kezelés nélkül is iható ivóvizét kellene a szomszédos magyar térségbe átvezetni. Ezzel lényegében az uniós előírásoknak megfelelő ivóvizet kapnának a térség települései, miközben nem is kerülne túl sokba a beruházás és az üzemeltetés sem.

2011-ben alapítottak is egy közös céget, az Aqua Trans Mures S.A.-t a román és magyar felek, a tervek is elkészültek, ezek 2013-ban az akkor még Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság asztaláig jutottak el. Ugyanakkor a 2012 óta Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar vízműveinek egyesülésével már Alföldvíz Zrt.-ként működő cég honlapján a vegyesvállalatra vonatkozó fejezet ezzel lényegében be is fejeződik.

"2013. évre a projekt rendelkezik a pályázati kiírás minden feltételével, pénzügyileg elfogadott, sikeresen túljutott a hazai bírálati eljáráson. A román és magyar társminisztériumok egymás kölcsönös megkeresésével lefolytatták a lényegében összekapcsolódó, de a nemzeti hatóságok által engedélyezett környezetvédelmi előzetes vizsgálati eljárását, melyben nyilatkoztak arról, hogy nem kívánnak belépni a másik ország területén folyó eljárásba, kifejezve ezzel a projekt megvalósítása tekintetében egyetértő álláspontjukat” – olvasható az oldalon.

A jó szomszédi iszony, vagy a feltörekvő Mészáros az akadály?

Bár a vegyesvállalat történetének leírásából úgy tűnik, hogy a szerződések és az engedélyek is rendben voltak, 2013-ban mégis megfeneklett az ügy. Itt azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Orbán-kormánnyal nem kifejezetten baráti viszonyt ápoló román miniszterelnök, Victor Ponta is meghatározta a két állam közötti viszonyt.

Víztisztító konténerek Csorváson
©

2014-ben mindenesetre már nem annyira gondolkozhattak a vízimportban. Aláírták legalábbis a támogatási szerződését egy új Békés megyei projektnek, amelyben uniós forrásból 34 milliárd forintot nyert a megye 66 települése víztisztítására. A közbeszerzésen egy konzorcium volt a befutó, amelynek a Békés Drén Kft. és a Szijj László-féle Duna Aszfalt mellett a Mészáros és Mészáros Kft. is tagja volt. A projektet lóhalálában lezavarták, az üzemeltetést át is vette az Alföldvíz Zrt., amely egyébként a szolgáltatókra vonatkozó új szabályok miatt addigra már 131 település ivóvízellátását is biztosította.

Az Alföldvíz Zrt.-t az ág is húzza

Mostanra elég nehéz helyzetbe lavírozta magát a cég, amely tavaly már 425 millió forintos veszteséget produkált. Legutóbb ez akkor került fókuszba, amikor a szolgáltatónál működő szakszervezet béremelést követelt – erről a hvg.hu is beszámolt. Miskéri László szakszervezeti vezető azzal rukkolt elő, hogy július közepére akár fizetésképtelenné is válhat a vízmű. Az Alföldvíz Zrt. erre úgy reagált, hogy a cég nem fizetésképtelen, bár a beígért béremelések teljesítésével valóban közel kerülhet ahhoz. A cég májusban leadott éves beszámolójából a pénzügyi nehézségek forrására is fény derül: a veszteség jelentős részét, éppen az ivóvízminőség-javító programban megépített technológiák működtetési költségei teszik ki, de ezen felül ugyancsak gondot okozott a romániai ivóvízprogram blokkolása is.

Az Aqua Trans Mures SA-ban fele-fele arányban tulajdonos az aradi vízmű és az Alföldvíz Zrt., most ez utóbbi a befektetését 100 százalékos értékvesztésként könyvelte el – ez az összeg 130 millió forintot jelent. Ráadásul a magyar fél nemcsak felerészben tulajdonos, de közel kétmilliárd forint kölcsönt is adott a közös cégnek a programhoz szükséges fejlesztések megvalósításához – a 20 évre szóló kölcsönt pedig a megállapodás szerint csak a projekt elindulásától kell törleszteni.

Zavaros vizeken

A vegyesvállalat igazgatója reménykedik abban, hogy a jövő heti közgyűlésen nem dobják a kukába a programot, hanem valamilyen árnyalt megoldás születik. Bajó Arnold szerint ők mindennel majdnem készen állnak, megvásároltak Arad megyétől 20 kútra 49 éves koncessziót, és a szükséges beruházások is összességében legalább 75 százalékos készültségi fokon állnak, a befejezéshez 7,56 millió euróra (mai árfolyamon nagyjából 2,5 milliárd forintra) lenne szükség. Az igazgató szerint a román kormány nem tenne keresztbe a projektnek – miért is tenné, más határon átnyúló beruházásokra, ha az utolsó pillanatban is, de rábólintottak –, így Bajó állítja: a magyar félnél pattog a labda. Az Alföldvíz Zrt. tavalyi évről szóló beszámolójában ugyanakkor csak annyit említ, hogy a programot, a kormányközi megállapodás és a magyar oldalon hiányzó fejlesztések híján felfüggesztették.

Arról viszont, hogy most akkor kinek az oldalán is pattog a labda, többen eltérően beszéltek. Varga Zoltán egykori önkormányzati miniszter, aki békés megyeiként maga is támogatta a programot, most úgy emlékezett, hogy 2012 tájékán, a vegyes tulajdonú cég megalakulása után valóban voltak olyan hírek, hogy a román fél áll ellen, de akkor ő maga, személyesen győződött meg Bukarestben ennek a hírnek a megalapozatlanságáról. Éppen emiatt az akkor parlamenti képviselő Varga még egy módosító indítványt is benyújtott 2012-ben az Országos Rendezési Tervhez, hogy jelöljék azon a határmetszést, ahol a vezeték áthozná a vizet, ám akkor ezt a fideszes képviselők leszavazták. (A tavaly módosított ORT-ben sincs ilyen bejegyzés.)

Két évvel ezelőtt a hvg.hu-nak azt nyilatkozta a fideszes Vantara Gyula, aki Békés megyei fejlesztéseket koordinálta 2018 előtt, hogy azért tették félre a projektet, mert az uniós határidők miatt sietni kellett. A sietségre az a magyarázat, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indított az egészséges ivóvíz biztosításának csúszása miatt. Emellett arról is beszélt az akkor még parlamenti képviselőként dolgozó Vantara, hogy az elkészült Mészáros-féle projektet kiegészítve is működhetne a program, erről a tervről még 2017-ben is olvashattunk nyilatkozatokat.

Az meg végképp különös, hogy 2016 augusztusában, amikor a víztisztítási programot már lezárták, Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. akkori vezérigazgatója azt nyilatkozta, elő kell szedni a fiókból a románokkal közös ivóvízprojektet, mert a vegyszerrel tisztított víz akár egészségkárosító is lehet. (Saját kútjai vizébe sok helyen egészségre káros anyagok – arzén, mangán, nitrátok, bór - kerülnek, amelyeket vegyi eszközökkel kell eltávolítani.) Három évvel ezelőtt valóban úgy tűnt, hogy leporolják az évekkel ezelőtt elkészített terveket. Azt mindenki tudta persze, hogy a lezárt 34 milliárd forintos programnak a fenntartási időt ki kell töltenie, mégis láttak fantáziát a dologban.

Néma csend

Mostanra viszont mindenki elnémult, az azóta politikai megbízatás nélkül maradt Vantara sem kívánt semmit hozzáfűzni a romániai ivóvíz ügyéhez, pedig korábban sokat dolgozott rajta. Kerestük a békéscsabai polgármestert is, őt azért, mert a megyei jogú város 31,9 százalékkal tulajdonos az Alföldvíz Zrt.-ben (rajtuk kívül néhány kisebb önkormányzat ragadt bent a cégben 1-2 százalékkal, és a nagyobb részt a magyar állam, illetve annak vagyonkezelő cége tulajdonolja), de Szarvas Pétert nem tudtuk elérni.

Azt már Miklós Attila békéscsabai szocialista képviselőtől tudjuk, hogy a héten tartott városi rendkívüli közgyűlésen feltett, a vegyesvállalat jövőjével kapcsolatos kérdésére nem kapott túlságosan bő tájékoztatást, de az ülésen jelen levő Herczeg Tamás fideszes parlamenti képviselő megnyugtatta azzal: az év második felében rendezni fogják a vízmű sorsát, ő maga is egyeztet az ügyben. Arról nem beszélt senki, hogy jön-e a jövőben a már félig kész vezetékeken a megvásárolt román kutakból tiszta víz, vagy megy a kukába az a néhány milliárd forint, amelyet a programra már elköltöttek. Ráadásul ha nem születik megnyugtató döntés, akkor a vegyesvállalat nemcsak elnyeli a pénzt, de még akár pereket is akaszthat a magyar fél nyakába.

A programtervezet szerint egyébként nyolcmillió köbméter ivóvíz érkezne a Békés megyei településekre a határon átnyúló vezetéken, ezt kevernék el a magyar oldalon kitermelt, rosszabb paraméterekkel rendelkező ivóvízzel. Úgy tudjuk, hogy évente 20 millió köbméter ivóvizet szolgáltat a békési vízmű, így az látszik, hogy a keverés utáni mennyiség elég nagy részét fedezné a szükségesnek.

Most mindenesetre egy csapdahelyzetnek tűnik a békési ivóvíz, hiszen az uniós projekt elkészült, elköltöttek rá 34 milliárd forintot, a munkát elvégző Mészáros és barátainak érdekeltsége jól járt, viszont évekre kötelezettséget is vállaltak a technológia, a rendszer működtetésére, ami évente 120-150 millió forinttal terheli a szolgáltatót. Közben meg karnyújtásnyira ott az a lehetőség, hogy olcsó, kezelés nélkül is egészséges ivóvízet vezessenek át Romániából, ami az eddig kölcsönzött 1,98 milliárd forinton felül, még egyszer ennyibe kerülne, de mindenképpen töredékébe, mint amennyit a már elkészült uniós projektre elköltöttek.

Írtunk kérdéseket az Alföldvíz Zrt.-nek, hogy ki és miért függesztette fel a programot, mennyivel lenne olcsóbb az aradi víz biztosítása a tisztításnál, és hogy mennyi pénz kellene a befejezéshez. A vállalat sajtóosztályáról azt a választ kaptuk, hogy a jövő heti rendkívüli közgyűlés után tudnak csak válaszolni, álláspontjuk szerint válaszaikkal befolyásolhatnák a még meg sem hozott döntéseket.

Megkerestük Csák Gyulát is, aki az Alföldvíz Zrt vezérigazgatójaként az elejétől szívügyének tekintette a romániai vízprogramot, igaz, azóta, bár a vízműcég igazgatótanácsának az elnöke maradt, de a vizes vezérigazgatói posztot felcserélte Mészáros Lőrinc agrárcégeinek koordinálásával. Csák személyes meggyőződése, hogy amennyiben lehetséges, akkor természetes ivóvizet a legkedvezőbb költségek mellett kell biztosítani, de a szakmai vezetői véleményt külön kell választani a tulajdonosi véleménytől, és jelenleg ő az Alföldvíz Zrt. igazgatótanácsában ül.

„Jelenlegi helyzetben nincs meg a döntés, reméljük, hogy nem a cég megszűnése lesz a vége” – mondta, és azt is hozzátette, hogy leghamarabb talán ősszel lesz végleges döntés erről, a jövő heti közgyűlésen még aligha, de ennél többet nem árult el.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hatalmas közös hadgyakorlatot tart Kína és Oroszország, bevonták Fehéroroszországot is

Hatalmas közös hadgyakorlatot tart Kína és Oroszország, bevonták Fehéroroszországot is

Koronavírus: 750 új fertőzött, hét halott

Koronavírus: 750 új fertőzött, hét halott

200 ezer fertőzött? A mostani 15 ezerrel is alig bír lépést tartani az egészségügyi rendszer

200 ezer fertőzött? A mostani 15 ezerrel is alig bír lépést tartani az egészségügyi rendszer