Az Európai Bizottság majdnem pontosan a UPC Magyarország 21. születésnapján (és Orbán Viktor első miniszterelnöki eskütételének 21. évfordulóján) hagyta jóvá, hogy a Vodafone-csoport megvegye őt anyacégétől, a Liberty Globaltól. A távközlési vállalatok egész Európában abba az irányba mozognak, hogy vezetékes és mobilos lábuk egyaránt legyen – mondja a HVG-nek Kis Gergely, az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. partnere. Ennek egyik oka technológiai: küszöbön áll az új generációs, 5G-s mobilhálózatok kiépítése, és a széles sávú mobilnetes szolgáltatáshoz egyre több bázisállomásnak lesz szüksége optikai vezetékes bekötésre. A mobilállomások vezetékes kapcsolatát persze sok esetben meg is lehet venni, de piaci előny, ha egy cégnek saját hálózata van. A Vodafone évek óta Európa-szerte országonként különböző stratégiával igyekszik betörni a vezetékespiacra, Magyarországon is volt belépési terve, de a UPC felvásárlásával ez okafogyottá vált.

A Vodafone és a UPC egyesülése kapcsán a legérdekesebb kérdés jelenleg, hogy mi lesz a Telenorral és a Digivel – véli Kis Gergely. A két cég Magyarországon elvileg épp olyan jól illeszkedne egymáshoz, mint a Vodafone és a UPC, bár a szakértőnek nincsenek olyan információi, hogy akár csak közelednének egymás felé. A Telenor kelet-közép-európai vállalatait egyébként 2018-ban vásárolta meg a cseh PPF-csoport 2,8 milliárd euróért, de a legfrissebb piaci pletykák szerint az állami Antenna Hungária szerezhet benne részesedést. Fontos pillanat lesz a következő frekvenciatender, ahol a telekommunikációs vállalatok már az 5G-frekvenciákra is pályázhatnak. A tenderen minden szolgáltatónak színt kell vallania, hogyan tervezi a jövőt, óriási pénzeket kell majd elkölteni, aztán pedig meg kell oldani a megfelelő mobilinfrastruktúra kiépítését.

Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.

HVG