Behajthatatlan jelzáloghitelek: az OTP veszített az Alkotmánybíróságon

Megsértették a tulajdonhoz fűződő jogát és megingatták bizalmát a jogban – ezzel a panasszal szokatlan módon a legnagyobb magyar bank, az OTP fordult az Alkotmánybírósághoz, de nem járt sikerrel.

A panasz arról a 2011-es kormányrendeletről szólt, amely szerint a Magyarország európai uniós csatlakozása, 2004. május 1. után kötött jelzáloghitel-szerződésekre nem érvényes az állami megtérítési kötelezettség.

Korábban az volt a szabály, hogy az állam megtérítette a bankoknak a kiegészítő kamattámogatással felvett, de behajthatatlanná vált kölcsön, valamint járulékai együttes összegének 80 százalékát, amennyiben az igénylő a lakáscél megvalósításához a gyermekek után járó lakásépítési vagy vásárlási kedvezményt is igénybe vette. Az OTP szerint ennek megvonása sérti a tulajdonhoz való jogát, „ellentétes a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményével, valamint a szerzett jogok védelmével”, hiszen a bank éppen annak tudatában kezdett „nyereségszerzési céllal” ilyen hitelekkel foglalkozni, hogy nem érheti veszteség, az állam jótáll a fizetőképtelen hitelfelvevőkért.

Az ügy az Ab-nál azért húzódott el, mert meg kellett várni a bank által az Államkincstár ellen indított – és elvesztett – per végét, valamint az Európai Unió bíróságának döntését, mert az egyik bíróság onnan is véleményt kért, hogy mi számít meg nem engedett állami támogatásnak.

A luxemburgi bírák igazolták a magyar kormánynak az Ab-nál előadott védekezését: uniós tagként már nem lehet ilyen visszatérítést fizetni, mert az tiltott állami támogatásnak minősülne, hiszen a bankok piaci alapú garanciadíj megfizetése nélkül, piaci körülmények között meg nem szerezhető kockázatcsökkentésben részesülnének. A gyakorlatban a 2004. május 1. után kötött szerződésekre nem is fizettek ki ilyen összegeket, a 2011-es rendelet csak ezt rögzítette.

Mindennek alapján az Ab Szabó Marcel vezette öttagú tanácsa most elutasította az OTP panaszát. A határozat szerint tulajdonjog eleve nem sérülhetett, mert a fizetésképtelen adóssal szembeni követelés nem tulajdon. A jogbiztonságra pedig azért nem hivatkozhat a bank, mert az uniós kötelezettségek közismertek voltak, és 2012-ben a panasz benyújtásakor már rég nem fizetett az állam ilyen visszatérítést. A panaszolt rendeletmódosítás „éppen a félreértések elkerülése érdekében, az uniós joggal való nagyobb koherencia biztosítása érdekében történt” – írja az indoklás, ami kevésbé jogi nyelven azt jelenti: utólag vette észre valaki a kormánynál, hogy a jogszabályban benne felejtődött egy valójában már érvénytelen rész, és utólag törölték azt. Erről jegyezte meg párhuzamos indoklásában Salamon László alkotmánybíró: az uniós jog transzformáció nélkül is a belső jog része, így 2004. május 1-től a visszatérítés mindenképp tilos volt, vagyis e dátum és 2011 között a kormányrendelet ellentétes volt az uniós joggal. „A jogharmonizáció késedelme alapvetően nehezítette meg a jogi helyzet helyes értelmezését.”