szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A pénzintézet egy 2011-es kormányrendelet miatt fordult az Ab-hez.

Megsértették a tulajdonhoz fűződő jogát és megingatták bizalmát a jogban – ezzel a panasszal szokatlan módon a legnagyobb magyar bank, az OTP fordult az Alkotmánybírósághoz, de nem járt sikerrel.

A panasz arról a 2011-es kormányrendeletről szólt, amely szerint a Magyarország európai uniós csatlakozása, 2004. május 1. után kötött jelzáloghitel-szerződésekre nem érvényes az állami megtérítési kötelezettség.

Korábban az volt a szabály, hogy az állam megtérítette a bankoknak a kiegészítő kamattámogatással felvett, de behajthatatlanná vált kölcsön, valamint járulékai együttes összegének 80 százalékát, amennyiben az igénylő a lakáscél megvalósításához a gyermekek után járó lakásépítési vagy vásárlási kedvezményt is igénybe vette. Az OTP szerint ennek megvonása sérti a tulajdonhoz való jogát, „ellentétes a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményével, valamint a szerzett jogok védelmével”, hiszen a bank éppen annak tudatában kezdett „nyereségszerzési céllal” ilyen hitelekkel foglalkozni, hogy nem érheti veszteség, az állam jótáll a fizetőképtelen hitelfelvevőkért.

Az ügy az Ab-nál azért húzódott el, mert meg kellett várni a bank által az Államkincstár ellen indított – és elvesztett – per végét, valamint az Európai Unió bíróságának döntését, mert az egyik bíróság onnan is véleményt kért, hogy mi számít meg nem engedett állami támogatásnak.

A luxemburgi bírák igazolták a magyar kormánynak az Ab-nál előadott védekezését: uniós tagként már nem lehet ilyen visszatérítést fizetni, mert az tiltott állami támogatásnak minősülne, hiszen a bankok piaci alapú garanciadíj megfizetése nélkül, piaci körülmények között meg nem szerezhető kockázatcsökkentésben részesülnének. A gyakorlatban a 2004. május 1. után kötött szerződésekre nem is fizettek ki ilyen összegeket, a 2011-es rendelet csak ezt rögzítette.

Mindennek alapján az Ab Szabó Marcel vezette öttagú tanácsa most elutasította az OTP panaszát. A határozat szerint tulajdonjog eleve nem sérülhetett, mert a fizetésképtelen adóssal szembeni követelés nem tulajdon. A jogbiztonságra pedig azért nem hivatkozhat a bank, mert az uniós kötelezettségek közismertek voltak, és 2012-ben a panasz benyújtásakor már rég nem fizetett az állam ilyen visszatérítést. A panaszolt rendeletmódosítás „éppen a félreértések elkerülése érdekében, az uniós joggal való nagyobb koherencia biztosítása érdekében történt” – írja az indoklás, ami kevésbé jogi nyelven azt jelenti: utólag vette észre valaki a kormánynál, hogy a jogszabályban benne felejtődött egy valójában már érvénytelen rész, és utólag törölték azt. Erről jegyezte meg párhuzamos indoklásában Salamon László alkotmánybíró: az uniós jog transzformáció nélkül is a belső jog része, így 2004. május 1-től a visszatérítés mindenképp tilos volt, vagyis e dátum és 2011 között a kormányrendelet ellentétes volt az uniós joggal. „A jogharmonizáció késedelme alapvetően nehezítette meg a jogi helyzet helyes értelmezését.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Miért gyakoribb a válás a lányos szülőknél?

Miért gyakoribb a válás a lányos szülőknél?

Pofátlanul parkoló szuperautók leptek el egy svájci kisvárost

Pofátlanul parkoló szuperautók leptek el egy svájci kisvárost

Egy budapesti bútoráruház szerint ők továbbra is kinyithatnak és ki is fognak

Egy budapesti bútoráruház szerint ők továbbra is kinyithatnak és ki is fognak