Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Új módszert talált ki az OECD arra, hogyan lehetne jövedelemarányosan megadóztatni a nagy techmultikat. A techcégek adóelkerülése jelenleg a legnagyobb probléma az adózásban: ahhoz ugyanis, hogy egy cég tevékenysége után adót vessenek ki egy adott országban, szükség van a fizikai vagy jogi jelenlétre, ezek a társaságok azonban jellemzően nem működnek mindenhol, ahol szolgáltatást nyújtanak.
Magyarországot is jócskán érinti a probléma: a Google és a Facebook például már a magyar digitális hirdetési piac több mint felét viszi el, ám bevételei után nem fizet adót, mivel nincs itt az országban. Egy ilyen ügyben nemrég az Európai Bíróság is a Google-nak adott igazat a NAV-val szemben, amely reklámadót vetett volna ki a techóriásra. De hasonló probléma merülhet fel a streamingszolgáltatóknál vagy a közösségi gazdaság szereplőinél is.
Az OECD először 2015-ben készített akciótervet, ebben előzetes javaslatokat fogalmazott meg – írja közleményében a Deloitte, a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting, vagyis adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) akciótervének javaslatait most októberben mutatták be, az adózással kapcsolatban pedig a napokban egy konzultációs anyagot is kiadott a párizsi központú szervezet. A digitális üzleti modell szereplői esetében a hagyományos fizikai jelenlétre vonatkozó feltételek kiegészítéseként egy új gazdasági kapcsolatot tervez bevezetni, amely a tényleges piaci jelenlétet venné figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a végfelhasználók részére történt szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés, az érintett országoknak jogalapot teremtene az ott keletkezett jövedelmek megadóztatására – nyilatkozta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A javaslatcsomag most közölt, második fele kínálna megoldást arra a problémára, hogy a társaságok egyes országokba csoportosítják jövedelmüket, mert ott kisebb az adóteher. Ennek megoldására minimális nyereségadókulcsot írna elő az OECD – és nem csak az internetes szolgáltatók, hanem általában a multik esetében alkalmazná. Erre példa az Apple, amelyet három éve 13 milliárd euró adó megfizetésére kötelezett az Európai Bizottság, miután egy vizsgálat kiderítette, hogy az ír állammal olyan megállapodást kötött, amely gyakorlatilag nullára csökkentette a fizetendő nyereségadót – az amerikai cég pedig ezek után idekönyvelte európai bevételei jelentős részét.
Hasonló egyeztetés az EU-ban is folyik, de a magyar kormány az egyik olyan, amelyik igyekszik elhárítani az uniós szabályozás bevezetését – annak ellenére, hogy a reklámadó esetében itt is igyekeztek megadóztatni a techmultikat, sikertelenül. Az is valószínű, hogy a magyar kormány tetszését sem fogja elnyerni a minimális társasági adó ötlete, hiszen az elmúlt években éppen azzal igyekezett népszerűvé tenni a befektetők körében az országot, hogy az EU-ban a legalacsonyabb, 9 százalékos szintre csökkentette a társasági adó kulcsát. Az OECD egyelőre nem közölte, mekkora szintet is tartana ideálisnak.
