Az EU legnagyobb egészségügyi problémájának oka: az emberi butaság

Mintha a magyarok direkt arra hajtanának, hogy mielőbb meghaljanak – így foglaltuk össze nemrég az Európai Bizottság felmérését az ország egészségügyi helyzetéről.

A kutatás nyilvánosságra hozatala után az Európai Bizottság budapesti képviseletén is bemutatták, mire jutottak az EU és Magyarország egészségügyének vizsgálatánál.

A jelentésből, valamint Federico Pratellesi – aki az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának szakreferense – előadásából arra juthattunk, hogy a kontinens egyik legnagyobb egészségügyi problémáját az emberi butaság okozza: egyre több európai hisz abban, hogy a védőoltásoknak nincs értelmük.

• Az emberek 10 százaléka úgy gondolja, hogy az oltás nem fontos,
• 17,9 százalék hisz abban, hogy nem biztonságos,
• 13,5 százalék pedig úgy gondolja, hogy az oltás nem hatékony.
• Az EU-polgárok 48 százaléka abban a tévhitben él, hogy az oltásoknak gyakran vannak súlyos mellékhatásaik,
• 29 százalék pedig azt hiszi, szintén tévesen, hogy az oltások csak a gyerekeknek fontosak, a felnőtteknek nem.

AFP / Georg Hochmuth

Így aztán egyre több olyan betegség terjed Európában, amely megakadályozható lett volna védőoltással. Magyarország ezen a ponton nagy dicséretet kapott, nálunk a lakosság beoltottságával nincs gond, például azon öt ország közé tartozunk, ahol a gyerekek MMR-oltottsága elég magas arányú ahhoz, hogy ne kelljen senkinek sem himlőtől, mumpsztól vagy rubeolától félnie (rajtunk kívül Portugália, Szlovákia, Málta és Svédország áll teljesen jól ebben a kérdésben.) Sőt, a gyerekkori oltásokban 99 százalékos a lefedettség, ami számunkra nem nagy meglepetés, mivel ezek kötelezőek, de más országoknál egyáltalán nem ilyen egyértelmű, hogy a kicsik megkapják az injekciót – és izgalmas kérdés, mit csinált az a maradék 1 százalék, ha egyszer kötelező. A nem kötelező, influenza elleni oltottság viszont csak 27 százalékos, alig több mint a fele az uniós aránynak.

A felmérésben egy négyes skálán mérték, mennyire jók az emberek ismeretei az oltásokról. A 4-es maximumértéket egy ország sem érte el, a legjobb lett 3-mal Hollandia és Svédország, a legrosszabb 1,7-tel Ciprus és Bulgária. Az EU-átlag 2,2, aminél egy kicsivel jobb a magyarok 2,3-as értéke.

Pedig a magyarok kimondottan sok dolgot szeretnének megtudni az egészségükről. Már abban is az EU legérdeklődőbb népei közé tartozunk, hogy a diplomás magyarok több mint 80 százaléka keres az interneten egészségügyi információkat, de abban, hogy a nem felsőfokú végzettségűek kétharmada is utánaolvas egészségügyi témáknak, kiemelkedően jól állunk. Az már más kérdés, hogy mit találnak az emberek a neten az egészségügyről, és mennyire hagyatkoznak erre az orvosi szakvélemény helyett.

A jelentés azt is megállapította: a magyarok az összes egészségügyi kiadás nagyjából negyedét nem a tb-befizetésekből vagy más állami támogatással fizetik, hanem saját zsebből, amikor orvoshoz mennek. Ez majdnem a duplája az EU-átlagnak. Ráadásul míg a gazdagabb országokban a fogászati kezelésekre és más, államilag nem támogatott orvosi beavatkozásra megy el a zsebből fizetett pénzek nagy része, nálunk inkább gyógyszert vesznek belőle.

MTI / Filep István

Az EU legnagyobb részén problémát jelent, hogy az elmaradottabb, a nagyvárosoktól földrajzilag is távoli vidéki területeken sok ember nem jut hozzá megfelelő orvosi ellátáshoz. Nem kivétel ez alól Magyarország sem. Az sem nagyon vigasztalhatja az érintetteket, hogy nem sok ország van Európa más részein sem, ahol a legeldugottabb, hátrányos helyzetű területek lakosai is hozzájutnak ugyanahhoz az ellátáshoz, mint a nagyvárosiak: csak Spanyolország, Görögország, Nagy-Britannia, Írország, Svédország, Belgium, Ciprus, Szlovénia és Málta áll teljesen jól e tekintetben.

Ami az egészségügy emberállományát illeti: Magyarország azok közé tartozik, ahol baj van. Az orvosok és a nővérek, más egészségügyi dolgozók lakossághoz viszonyított számában is rosszabbul állunk az EU-átlagnál.

Reviczky Zsolt

A jelentés különállóan Magyarországgal foglalkozó részét korábban már bemutattuk, ennek a legfontosabb megállapításai a következők voltak:

• 2017-ben az összes magyarországi haláleset 28 százalékát az egészségtelen étrend okozta,
• az aktív és passzív dohányzás a halálesetek 21 százalékáért volt felelős.
• 12 ezren (10%) haltak meg az alkohol miatt, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban,
• a 15 évesnél idősebb magyarok ötöde túlsúlyos.
• Hat év alatt 5500 orvos hagyta el Magyarországot.
• 2014 és 2020 között a magyar egészségügyi rendszer az erre szánt uniós alapok legnagyobb kedvezményezettje, ebben az időszakban hazánk 483 millió euró támogatást kap az Európai Uniótól.
• Krónikusan alulfinanszírozott a rendszer, az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadások évi 490 ezer forintot tesznek ki, ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
• Csak 2016-ban 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb megelőzéssel, további 16 000 halálesetet pedig eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.

Végső soron sokat elmond egy állam egészségügyi helyzetéről, hogy mekkora a születéskor várható élettartam. Az EU egészében ez a 2017-ben születetteknél 80,9 év, Magyarországon 76. A magyar adatnál csak négy országban alacsonyabb a várható élettartam: Litvániában, Romániában, Lettországban és Bulgáriában. Ezzel a néhány országgal együtt látványosan lehúzzuk az EU-átlagot, pedig 20 olyan ország is van, ahol 81-83 évre számíthatnak átlagosan az emberek. Vagyis főleg Nyugat- és Észak-Európában egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a mostani kisbabák még élni fognak a XXII. században is, főleg akkor, ha a szüleik elhiszik, hogy az oltásokat megéri beadni.