szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

London az árukra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val.

Az Európai Unió "nem hagyja magát siettetni" a Nagy-Britanniával tervezett szabadkereskedelmi megállapodással - mondta vasárnap az ír miniszterelnök-helyettes. Simon Coveney a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette, hogy a megállapodásról szóló tárgyalások valószínűleg egy évnél tovább tartanak majd.

London a brit EU-tagság e hónap végén esedékes megszűnése után széles körű, az árukra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val. Az ennek elérésére szolgáló, alapesetben december 31-ig tartó átmeneti időszakot ugyanakkor a hivatalos brit álláspont szerint nem lehet meghosszabbítani, sőt a brit kormány törvényben kívánja megtiltani saját magának és a parlamentnek az átmeneti időszak meghosszabbítását.

Az ír miniszterelnök-helyettes azonban a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: ha a brit parlament "hoz egy törvényt, amely kimond valamit", nem jelenti azt, hogy ehhez a többi 27 EU-tagországnak is tartania kell magát.

Simon Coveney szerint az EU azzal a hozzáállással kezd hozzá a szabadkereskedelmi tárgyalásokhoz, hogy a lehető legjobb megállapodást érje el, de "siettetni nem hagyja magát csak azért, mert Nagy-Britannia elfogadott egy törvényt". Hozzátette: korántsem csak a jövőbeni kereskedelmi viszonyról kell megállapodni Londonnal, rendezni kell olyan kérdéseket is, mint a polgári repülés, a halászati jogok vagy az adatforgalom.

Arra a felvetésre, hogy a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója a minap aggályainak adott hangot a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor és az EU jövőbeni szabályozói viszonyrendszerével kapcsolatban, az ír miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: Londonban "talán kezd végre leesni a tantusz", hogy ha Nagy-Britannia elhagyja az uniót, amelynek több mint négy évtizedig tagja volt, akkor "a dolgok nem maradnak ugyanúgy, mint eddig". Coveney szerint a Brexitnek következményei lesznek, miután Nagy-Britannia úgy döntött, hogy másfelé veszi az irányt, és a továbbiakban nem lesz részese annak a kollektív menedéknek, amelyet az EU-tagság nyújt.

Mark Carney, a Bank of England kormányzója a jegybank minapi szakmai műhelyfórumán kijelentette: a brit hazai össztermék értéke jelenleg már mintegy 3 százalékkal alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a 2016-os népszavazás óta érvényesülő globális keresleti folyamatok alapján mára el lehetett volna érni a Brexithez köthető bizonytalanságok visszahúzó hatása nélkül.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százaléka a kilépésre voksolt.

Mark Carney a Bank of England szakmai fórumán elmondta azt is, hogy a brit üzleti szektorban végrehajtott beruházások értéke a legutóbbi hét negyedévből négyben csökkent, és jelenleg mindössze 1,5 százalékkal magasabb, mint a népszavazás idején. A Bank of England kormányzója szerint ez azt jelenti, hogy az üzleti beruházások növekedése halmozott bázison számolva több mint 20 százalékponttal maradt el attól az ütemtől, amelyet a jegybank 2016 májusában, közvetlenül a Brexitről döntő népszavazás előtt az azóta eltelt időszakra jósolt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!