Matolcsy hozzányúlna az euróhoz, ám ez egyelőre nem több játszadozásnál

Matolcsy hozzányúlna az euróhoz, ám ez egyelőre nem több játszadozásnál

Utolsó frissítés:

Farkas Zoltán Szerző:

Tetszett a cikk?

A Magyar Nemzeti Bank bemutatta, milyennek képzeli az euróövezet jövőjét, és hol tart a magyar gazdaság

Nem voltunk ott Maastrichtban, de szeretnénk beleszólni az euróövezet jövőjéről folyó dialógusba – mondta a mai, Lámfalussy Sándor tiszteletére rendezett konferencián Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyúttal bemutatta legújabb kötetüket, amelynek címe: Fenntartható felzárkózás euróval, és amelynek utolsó fejezeteiben a szerzők részben Magyarország euróövezeti tagságának feltételrendszerét ismertetik, részben pedig azt fejtegetik, milyennek képzelik Maastricht 2.0 szabálykönyvét.

©

„Az eredeti kritériumrendszer felülvizsgálatra szorul” – szögezi le a tíz jegybanki szerző által jegyzett összegzés, amely a régi szabályok egy részét megtartaná, másokat módosítana, illetve új kritériumokat határozna meg. Utóbbiak kiterjednének a csatlakozni óhajtó ország főbb fejlettségi mutatóira is. Ezekben olyan értelemben nincs sok újdonság, hogy régebben a pontok egy részét a jegybanki szerzők Magyarország euróövezeti csatlakozása feltételének tekintették. Most azonban ezeket kiterjesztenék, és beépítenék Maastricht 2.0 kritériumrendszerébe.

Az új kritériumok a következők:

A régi kritériumok közül a költségvetési és az államadósságra vonatkozó szabályokat a következőképpen módosítaná a jegybank:

A kötet nem spórolja meg a gyorsmérleget sem, eszerint a magyar gazdaság több fontos kritériumot nem teljesít:

Mindazonáltal a jegybanki önminősítés szerint a magyar gazdaság ezeket a kritériumokat máris teljesíti:

Összességében a jegybanki Maastricht 2.0 tükrében valóban érdemes megnézni, hol tart a magyar gazdaság, ám egyelőre ez nem több játszadozásnál. A reálgazdasági feltételekkel kapcsolatban például nem árt megjegyezni, hogy Magyarországon belül a fejlettségi különbségek az uniós csatlakozás óta nem, vagy alig mérséklődtek, annak dacára, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén és Győr-Sopron megye azonos valutát használ. A forintot.

Továbbá, az Európai Bizottságnak a válságkezelés során kialakított eszköztára árnyaltabb, mint a magyar javaslatok. Ezeket azonban a magyar kormány nem szívleli. Például Magyarország – és Románia – azzal került ismételten a szégyenpadra, hogy a költségvetés nem közeledik az úgynevezett középtávú hiánycélhoz (1,5 százalék), hanem letért a kívánatos pályáról. Ezt a véleményt a Pénzügyminisztérium visszautasította.

Ezzel együtt megsüvegelendő, hogy legalább a jegybank előállt a saját ötleteivel. Az euróövezeti csatlakozásról ugyanis évek óta nem folyik érdemi vita. Talán majd most.

Hozzászólások