szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A jogállamiság súlyos megsértése esetén javasolt szankciókat sokkal könnyebb lesz megakadályoznia a tagországok vezetőnek.

Bemutatta az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tervezetét Charles Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő csúcsszerv, az Európai Tanács elnöke. A dokumentum legnagyobb meglepetése, hogy ugyan a jogállamisághoz köti a kifizetéseket, de a korábbi tervekkel ellentétben nem a szankciók elutasítását, hanem elfogadását köti minősített többséghez.

Vagyis, ha az Európai Bizottság büntetést javasol, akkor a tagállamok legalább 65 százalékának el kell fogadnia azt. Ezzel szemben az előző tervek szerint a büntetést csak úgy lehetett volna megakadályozni, hogy a tagállamok minősített többsége elutasítja a javaslatot. Az új javaslat szerint tehát

egy ellenálló kisebbség is megakadályozhatja a szankciókat.

Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a most beterjesztett költségvetési javaslat nagy engedmény a jogállamiság miatt támadott országoknak, azaz Magyarországnak és Lengyelországnak.

Azt, hogy a büntetés szükségességét milyen mechanizmus alapján állapítja meg Brüsszel, a költségvetéssel párhuzamosan dolgozzák ki. A dokumentum leszögezi, hogy annak nincs köze a hetes cikk szerinti eljárásokhoz. A Lengyelország és Magyarország ellen indult eljárások tehát nem jelentik automatikusan azt, hogy elvonják az EU-s pénzeket.

Minimális változás

A Charles Michel által benyújtott költségvetési tervezet keretösszege egyébként csak minimális növekedést mutat a finn elnökség korábbi javaslatához képest:

a teljes keret 1094 milliárd euró.

Az egyes tagállamok kötelezettségvállalása is csak minimálisan nőtt. A finnek azt javasolták, hogy a tagországok bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,07 százalékát fizessék be a brüsszeli kasszába.

A ma benyújtott javaslat szerint ez a szám

1,074% lenne.

Ez 8 milliárd euróval több a finn soros elnökség korábbi javaslatához képest.

A Bruxinfo információi szerint magyar szemszögből a másik legjelentősebb változás, hogy 600 millió euróval megnöveli a magyar kohéziós politikai pénzes boríték összegét, amely így becslésük szerint 17,8 milliárd euró lenne 2021 és 2027 között. Ez közel 6 milliárd euróval kevesebb, mint a folyó hétéves költségvetési ciklusban, de még az Európai Bizottság eredeti javaslatánál is kedvezőtlenebb.

Az európai állam- és kormányfők február 20-án ülnek össze, hogy megvitassák a tervezetet, de még erősen kérdéses, hogy sikerül-e döntést hozniuk. Az ott elfogadott tervezetre egyébként az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania (módosítani nem áll módjában), márpedig a testület jelezte, hogy a mostani formájában megvétózza azt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hatalmas hitelt vett fel az egyik magyar tőzsdei cég, amit szokatlan módon oszt szét

Hatalmas hitelt vett fel az egyik magyar tőzsdei cég, amit szokatlan módon oszt szét

Új videók jöttek a sáskák borította Kenyából

Új videók jöttek a sáskák borította Kenyából

A szeméthegyek is megosztják az EU gazdag és szegény országait

A szeméthegyek is megosztják az EU gazdag és szegény országait