Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az Európai Parlament (EP) története során először videokonferencia keretében tartott plenáris ülésén a képviselők távszavazás útján jóváhagyták a koronavírus-járvány elleni fellépéshez szükséges sürgős uniós intézkedéseket, köztük elfogadták a járvánnyal küzdő országokat segítő 37 milliárd eurós (13 ezer milliárd forint) uniós támogatást – közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az Európai Bizottság a koronavírus-járványra adandó koordinált uniós válaszlépések keretében javasolt intézkedések között szereplő csomag 37 milliárd eurónyi uniós forrás átcsoportosítását teszi lehetővé a járvány által leginkább sújtott országokba.
A forrást
- az egészségügyi rendszerek,
- kis- és középvállalkozások,
- munkaerőpiacok támogatására
- és az uniós gazdaságok más sérülékeny területeinek megerősítésére használhatják fel a tagállamok.
Magyarország számára a támogatás keretében
mintegy 5,6 milliárd eurót (2 ezer milliárd forint) biztosít az unió.
Az uniós országok az összeget a koronavírus elleni fellépésre használhatják a kohéziós politika keretein belül úgy, hogy az uniós bizottság idén nem kéri a strukturális alapok előfinanszírozásának visszatérítését a tagállamoktól. Az így felszabaduló, az uniós kasszából származó 8 milliárd eurót a tagállamok hozzátehetik a strukturális politikára szánt 29 milliárd euróhoz.
Az EP-képviselők továbbá jóváhagyták az uniós Szolidaritási Alap hatályának kiterjesztését a közegészségügyi vészhelyzetekre, így 2020-ban további 800 millió euró válik elérhetővé a tagállamok számára.
A módosítás következtében az alapból biztosított előfinanszírozás arányát minden katasztrófa esetében felemelik 25 százalékra, de legfeljebb 100 millió euró értékig. Az éves uniós költségvetésben 50-ről 100 millióra emelik az alapra elkülönített összeget, és a finanszírozható területek közé felveszik a jelentős közegészségügyi vészhelyzetet, amelynek keretében az orvosi segítségnyújtás, és a betegség megelőzését, megfigyelését és ellenőrzését szolgáló intézkedések támogathatók lesznek.
A támogatásokról bővebben ebben a cikkben írtunk:
Magára hagyta volna Magyarországot az EU a koronavírus elleni harcban?
Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit - így vezette fel Gulyás Gergely a kormányinfón az EU csütörtök délután kezdődő, videokonferencia keretében megtartott csúcstalálkozóját. A menetrend szerinti, március közepén megtartandó Európai Tanácsról van szó, ám ezúttal nem csak a forma különleges, hanem a téma is: minden más helyett a koronavírus elleni fellépésről beszélnek a 27 tagállam állam- és kormányfői.
Az uniós parlament elfogadta a repülőtéri résidőkre vonatkozó szabályok ideiglenes felfüggesztését annak érdekében, hogy leállítsák a koronavírus-járvány miatt üres, vagy kevés utassal közlekedő repülőjáratokat.
A repülőterekre vonatkozó jelenlegi szabályozás értelmében a légitársaságoknak a fel- és leszállásra rendelkezésre álló idősávjaik legalább 80 százalékát ki kell használniuk ahhoz, hogy azokat ne veszítsék el a következő, októberben kezdődő szezonra. Ezért több légitársaság a vírus terjedésének kezdete, azaz január vége óta inkább üresen közlekedtette a repülőit.
Az új ideiglenes intézkedésnek köszönhetően a légitársaságok leállíthatják a járvány alatt üresen közlekedő járataikat. A szabályok ideiglenes felfüggesztése miatt ugyanis a fel- és leszállásra használható idősávokat nem kell többé kihasználniuk ahhoz, hogy azokat a következő évadra is megtarthassák.
A szabályozás tehát véget vet a hatalmas környezeti és gazdasági kárral járó úgynevezett szellemjáratoknak. Az elfogadott intézkedés szerint október 24-ig kell eltekinteni az eredeti szabály alkalmazásától.
