Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az Európai Parlament (EP) története során először videokonferencia keretében tartott plenáris ülésén a képviselők távszavazás útján jóváhagyták a koronavírus-járvány elleni fellépéshez szükséges sürgős uniós intézkedéseket, köztük elfogadták a járvánnyal küzdő országokat segítő 37 milliárd eurós (13 ezer milliárd forint) uniós támogatást – közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az Európai Bizottság a koronavírus-járványra adandó koordinált uniós válaszlépések keretében javasolt intézkedések között szereplő csomag 37 milliárd eurónyi uniós forrás átcsoportosítását teszi lehetővé a járvány által leginkább sújtott országokba.
A forrást
- az egészségügyi rendszerek,
- kis- és középvállalkozások,
- munkaerőpiacok támogatására
- és az uniós gazdaságok más sérülékeny területeinek megerősítésére használhatják fel a tagállamok.
Magyarország számára a támogatás keretében
mintegy 5,6 milliárd eurót (2 ezer milliárd forint) biztosít az unió.
Az uniós országok az összeget a koronavírus elleni fellépésre használhatják a kohéziós politika keretein belül úgy, hogy az uniós bizottság idén nem kéri a strukturális alapok előfinanszírozásának visszatérítését a tagállamoktól. Az így felszabaduló, az uniós kasszából származó 8 milliárd eurót a tagállamok hozzátehetik a strukturális politikára szánt 29 milliárd euróhoz.
Az EP-képviselők továbbá jóváhagyták az uniós Szolidaritási Alap hatályának kiterjesztését a közegészségügyi vészhelyzetekre, így 2020-ban további 800 millió euró válik elérhetővé a tagállamok számára.
A módosítás következtében az alapból biztosított előfinanszírozás arányát minden katasztrófa esetében felemelik 25 százalékra, de legfeljebb 100 millió euró értékig. Az éves uniós költségvetésben 50-ről 100 millióra emelik az alapra elkülönített összeget, és a finanszírozható területek közé felveszik a jelentős közegészségügyi vészhelyzetet, amelynek keretében az orvosi segítségnyújtás, és a betegség megelőzését, megfigyelését és ellenőrzését szolgáló intézkedések támogathatók lesznek.
A támogatásokról bővebben ebben a cikkben írtunk:
Magára hagyta volna Magyarországot az EU a koronavírus elleni harcban?
Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit - így vezette fel Gulyás Gergely a kormányinfón az EU csütörtök délután kezdődő, videokonferencia keretében megtartott csúcstalálkozóját. A menetrend szerinti, március közepén megtartandó Európai Tanácsról van szó, ám ezúttal nem csak a forma különleges, hanem a téma is: minden más helyett a koronavírus elleni fellépésről beszélnek a 27 tagállam állam- és kormányfői.
Az uniós parlament elfogadta a repülőtéri résidőkre vonatkozó szabályok ideiglenes felfüggesztését annak érdekében, hogy leállítsák a koronavírus-járvány miatt üres, vagy kevés utassal közlekedő repülőjáratokat.
A repülőterekre vonatkozó jelenlegi szabályozás értelmében a légitársaságoknak a fel- és leszállásra rendelkezésre álló idősávjaik legalább 80 százalékát ki kell használniuk ahhoz, hogy azokat ne veszítsék el a következő, októberben kezdődő szezonra. Ezért több légitársaság a vírus terjedésének kezdete, azaz január vége óta inkább üresen közlekedtette a repülőit.
Az új ideiglenes intézkedésnek köszönhetően a légitársaságok leállíthatják a járvány alatt üresen közlekedő járataikat. A szabályok ideiglenes felfüggesztése miatt ugyanis a fel- és leszállásra használható idősávokat nem kell többé kihasználniuk ahhoz, hogy azokat a következő évadra is megtarthassák.
A szabályozás tehát véget vet a hatalmas környezeti és gazdasági kárral járó úgynevezett szellemjáratoknak. Az elfogadott intézkedés szerint október 24-ig kell eltekinteni az eredeti szabály alkalmazásától.
