Egy hét alatt újabb 4,4 millió amerikai jelentkezett munkanélküli segélyért. Amióta a koronavírus-járvány elérte az Egyesült Államokat, már 26 millióan vesztették el a munkájukat, azaz az ország lakóinak 8 százaléka munkanélkülivé vált.

A járvány előtti évtizedek legrosszabb hete még 1982-ben volt, akkor egy hét alatt 695 ezer munkanélküli lett, vagyis most a korábbi mélypont sokszorosát érik el az adatok hétről hétre. (1929–1933-ban más volt még az adatgyűjtés rendszere, de az biztosra vehető, hogy ennyire rövid idő alatt ilyen sokan még abban a válságban sem vesztették el az állásukat.)

Ráadásul ezek a számok még alá is becsülik a valódi munkanélküliséget: az egyéni vállalkozók és a legtöbb államban a részmunkaidőben dolgozók sem kaphatnak munkanélküli segélyt, így a számuk nem is jelenik meg az igénylőké között.

Most már kevesebb az elbocsátás, mint az elmúlt hetekben, de a helyzetet rontja, hogy nagyon sokan fizikailag képtelenek voltak regisztrálni munkanélkülinek. A The Guardian arról írt: Floridában gyakorlatilag összeomlott az álláskeresőket segítő rendszer, Washington államban több óra, amíg az online regisztrációt el lehet végezni, ha egyáltalán sikerül, Ohióban pedig betűrend alapján osztják be az embereket, hogy melyik nap melyik órájában jelentkezhetnek.

A központi kormány 1200 dollár egyszeri támogatást oszt minden amerikai polgárnak, de aki most elveszíti a munkáját, annak ez csekély segítség. Eközben egyre több államban már azért tüntetnek, Donald Trump elnök és sok jobboldali politikus támogatásával, hogy a koronavírus ellen hozott szabályok lazításával indítsák újra a gazdaságot, de erre még várni kell.