szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Közzétette az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is a 2020–2021-ről szóló előrejelzését, ez alapján sok jót nem várhatunk a következő hónapokban. De az igazán fontos az, hogy meddig tarthat el a krízis: V, U, W vagy L alakú lehet-e a válság, és melyik forgatókönyv mit jelentene számunkra és a kormány számára?

Koronavírus - a második hullám, a második lezárás
A sokak által vártnál később, de november közepén a magyar kormány is úgy döntött, korlátozások bevezetésével próbálja megfékezni a koronavírus-járvány második hullámát. A döntés pillanatában napi ötezer új fertőzöttet azonosítottak, és jobbára 50 és 100 között járt a vírus következtében 24 órán belül elhunytak száma. Az első lépés részleges lezárást jelent, de kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

Idén 3,5 százalékos recesszió vár a magyar gazdaságra, jövőre 4 százalékos lesz a növekedés – ezt prognosztizálja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerda reggel kiadott elemzése. Az EBRD szakértői úgy számolnak: csak azzal, hogy március végén hetekre leálltak az ország nagy autógyárai, az idei GDP 0,4 százaléka eltűnt, és az sem ment meg minket az idei recessziótól, hogy részlegesen újraindították a gazdaságot. Tetézi a problémáinkat az, hogy a gazdaságunk erősen kitett a globális gazdaság folyamatainak: az éves export és import Magyarországon összeadva a GDP-nk 190 százalékát éri el.

©

Mostanra már elég sok előrejelzés készült a válság itteni hatásairól, és abban a hiperoptimista jegybankelnök véleményét leszámítva teljes az egyetértés, hogy 2020-at lehetetlen megúszni visszaesés nélkül. Abban viszont már igencsak eltérnek a prognózisok, hogy ezt követően mikor indulhat el és milyen gyors lehet a kilábalás. Pedig az, hogy 2021 milyen év lesz, legalább annyira fontos kérdés, mint az, hogy 2020 mennyire lesz rossz. Már csak azért is, mert 2022 tavaszán választást tartanak, aminek a kormány akkor futhat neki jobb esélyekkel, ha addigra a mostani válság már csak egy távoli rossz emlék marad. De mekkora erre az esély?

Nézzük a puszta számokat, milyen előrejelzések érkeztek az idei válságról és a 2021-es kilábalásról:

  • A magyar kormány Brüsszelbe elküldött konvergenciaprogramja szerint idén 3 százalékos lesz a visszaesés, jövőre 4,8 százalékos a növekedés, azaz két év alatt 1,6 százalékkal fog nőni a GDP.
  • Az Európai Bizottság országjelentése sokkal pesszimistább, e szerint idén 7 százalékos lesz a visszaesés, jövőre 6 százalékos a növekedés, vagyis 2021 végén közel 1,6 százalékkal alacsonyabb lesz a GDP, mint 2019 végén volt.
  • A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,1 százalékos recesszió után jövőre 4,2 százalékos növekedést vár, azaz épp 1 százalék alatti növekedést két év alatt. Fontos hozzátenni, hogy ez még egy április közepén kiadott prognózis, azóta sokat változhatott a helyzet.
  • A Magyar Nemzeti Bank prognózisa még régebbi: a március 19-ig befutott adatokból készült inflációs jelentés szerint idén 2-3 százalék közötti növekedés, jövőre 4,0-4,8 százalékos bővülés várható, vagyis két év alatt 6,0-7,8 százalékos. Mondhatnánk, hogy egy közel két hónappal korábbi előrejelzést már csak erős kritikával kell komolyan venni, de Matolcsy György jegybankelnök múlt vasárnap azt nyilatkozta, az MNB tartja magát ehhez a prognózisához, vagyis tekinthetjük ezt az aktuális jegybanki várakozásnak.

(A két év százalékadatait nem összeadni kell, hanem összeszorozni. Azaz például a kormány prognózisában a 3 százalékos recesszió utáni 4,6 százalékos növekedés együtt 0,97x1,046=1,014, vagyis 1,4 százalékos bővülést jelent két évre.)

V, U, W vagy L alakú válság lesz?

Ezek a betűk nem rövidítések, hanem azt mutatják, a GDP alakulását jelző grafikon alakja mire hasonlít. A következő idők nagy kérdése lesz, hogy a négy forgatókönyv közül melyik válik valóra.

A V alakú válság jelentené azt, hogy a legolcsóbban megússzuk a járványt. Ebben az esetben a gazdaság gyorsan zuhan egy nagyot, majd ugyanolyan gyorsan vissza is tér a régi szintjére. Az MNB ennek egy extrémen optimista verziójában hisz, a kormány egy kicsit visszafogottabb változatban, de ugyanígy látja a helyzetet, és nem kell túl nagy jóindulat ahhoz, hogy az IMF-prognózist is ide soroljuk.

Ehhez arra lenne szükség, hogy a gazdaság nagyon gyorsan újrainduljon. Látszik, hogy a kormány ezzel próbálkozik – ha bejön, amiben reménykednek, akkor tényleg valóra válhat Orbán Viktor ígérete, és aki a járvány alatt elveszíti az állását, az új munkaajánlatot kaphat már akkorra, amikor lejár az álláskeresési járadék három hónapja.

©
Visszatérhet a fogyasztás is a válság előtti szintjére – sőt, az elmaradt költések bepótlása még feljebb pörgetheti azt –, és hamar újraindulhatnak a járvány miatt elhalasztott beruházások is. Ennek a forgatókönyvnek a valószínűségét erősíti az, hogy az olyan válságok szoktak V alakúak lenni, amelyeknek egy konkrét kiváltó oka van – azaz ha csak a járvány lesz a baj, és újraindul a gazdaság, mielőtt túl sokaknak fogyna el a pénze, erre lehet esély.

Az U alakú válság már sokkal problémásabb – az Európai Bizottság ilyet jelez előre. Ebben sokáig van mélyen a gazdaság és csak lassú a kilábalás. Akkor szokott ilyen lenni, amikor nem egy gyorsan megoldható probléma okozza a válságot, hanem egymást erősítő elemek nehezítik a kilábalást.

A kockázat épp abban van, hogy könnyedén átfordulhat a helyzet, amikor már nem a koronavírus okozza a bajokat, hanem az amiatt meghozott gazdaságpolitikai döntések. Ha például sokaknak elfogynak a megtakarításaik, a cégek tömegesen jelentenek fizetésképtelenséget, akkor hiába oldják fel a korlátozásokat, már késő lesz.

Magyarország esetében ilyen kockázat az is, hogy kitettek vagyunk a világgazdaságnak. Hiába indul újra gyorsan a gazdaságunk, azt mindenképp meg fogjuk érezni, hogy a német autóipar gyakorlatilag összeomlott – kivéve, ha ott is gyors újraindulás következik be, amire egyelőre nem túl nagy az esély, hacsak a német kormány nem tesz valamilyen radikális lépést ennek érdekében.

Ugyanez igaz a turizmusra is: ha minden magyar belföldön nyaralna idén, az is csak részben kompenzálná a külföldiek kiesését. A válság előtt nagyjából 50-50 volt a magyar és a külföldi turisták százalékos megoszlása, vagyis ha más országok lakói nem nagyon merik a saját hazájukat elhagyni, vagy nem marad pénzük a nyaralásra, akkor a belföldi turizmusunk csak a károkat tudja csökkenteni, de a 90 százalékot meghaladó visszaesést nem tudja ledolgozni.

©
És minél tovább húzódik a járványhelyzet, a külföldi turisták annál később térnek vissza – ez pedig nemcsak a légitársaságok számára lehet végzetes, de a hazai gazdaság számára is komoly gondokat okozhat.

A kérdés pedig az, hogy az U függőleges felívelése mikor kezdődik meg. Ez a kormány számára sem mindegy, hiszen amilyen távolinak tűnik a következő választás, annyira közeli egy ilyen lehetőségnél. Egyelőre nagy a bizonytalanság az előrejelzéseknél, de a kockázat adott, hogy 2021 végére, 2022 elejére még csak ott tartson az ország gazdasága, ahol a válság előtt volt – és az is kérdés, a kilábalás mennyire támaszkodik majd az elmúlt években erősödő belső fogyasztásra, vagyis az életszínvonal növekedésére, ami a választási esélyek szempontjából nem mellékes.

Így jöttünk ki az előző válságból

Összehasonlításképp érdemes megnézni az előző nagy válság adatait, ez U, de - mivel a végtörlesztés, az IMF-fel folytatott harc és a nemzetközi bizalomvesztés miatt 2012-re másodszor is recesszióba süllyedtünk - W alakúnak is tekinthető. Ha a 2008 végi GDP a 100 százalék, akkor így álltunk az azt követő évek végén:

2009: 93,3%
2010: 93,9%
2011: 95,5%
2012: 94,2%
2013: 96,1%
2014: 100,0%

Látszik, hogy az U/W jobb szára már meredek felívelést mutatott. Azóta is folytatódott ez a trend, ahogy a belső fogyasztás növekedése és az európai gazdasági helyzet javulása is fűtötte a gazdaságot:
2015: 103,8%
2016: 106,0%
2017: 110,8%
2018: 116,4%
2019: 122,1%

A W alakú válság tankönyvi példája az 1929 utáni amerikai krízis. Ott az 1930-as évek közepére elkezdték rendbe tenni az országot, majd amikor 1937-ben a kormány visszafogta a válságkezelő állami kiadásokat, újra zuhant egyet a gazdaság. Az ilyen válság jellemzően akkor alakul ki, amikor rossz időzítéssel próbálják visszaállítani az országot a krízis előtti helyzetbe, pont emiatt nehezen előrejelezhető, hogy mikor számíthatunk ilyenre.

Az L alakú válság pedig a katasztrófaforgatókönyv: ilyenkor egy nagy zuhanás után évekig tartó stagnálás következik. A világ egyik leghíresebb közgazdásza, Nouriel Roubini a válság első heteiben arról írt: ahhoz, hogy ezt a forgatókönyvet elkerülje a világ, három tényező egyszeri megvalósulására lenne szükség. Szigorú karanténnal és leállással fogják vissza a járvány terjedését, amíg nincs meg az oltóanyag; a jegybankok alacsony kamatokkal és olcsó hitelekkel pörgessék a gazdaságokat; a kormányok pedig a költségvetési hiányt is elengedve öntsék a pénzt a cégekre és a háztartásokra. Egyelőre úgy tűnik, a világ legtöbb országában megfogadják a tanácsát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hiába kaptak saját idősávot, a vártnál sokkal több idős jár zsúfolt boltokba délután

Hiába kaptak saját idősávot, a vártnál sokkal több idős jár zsúfolt boltokba délután

Átneveznék a nápolyi stadiont Maradona emlékére

Átneveznék a nápolyi stadiont Maradona emlékére

Vérhigítóval és vitaminnal kezelte magát a Semmelweis Egyetem koronavírusos rektora

Vérhigítóval és vitaminnal kezelte magát a Semmelweis Egyetem koronavírusos rektora