szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben 2019 január-márciusához képest. Ennek az időszaknak a nagy részében még nem jelentek meg a koronavírus-járvány gazdasági hatásai. Az előző év végéhez képest 0,4 százalékos volt a visszaesés.

A nyers adat szerint 2,2, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2020 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Általában egy ilyen adatközlésnél ez a szám elég is szokott lenni ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le, most viszont a járvány okozta gazdasági sokk miatt azt is érdemes hozzátenni: 2019 utolsó negyedévéhez képest 0,4 százalékos a visszaesés.

Amikor a most kiadott számokat elemezzük, nagyon fontos emlékeztetnünk magunkat:

ezek a gazdaság január 1. és március 31. közötti helyzetét mutatják. Vagyis a most vizsgált időszak nagy részében még nem volt itt a koronavírus, a veszélyhelyzetet március 11-én jelentette be a kormányfő, a kijárási korlátozás pedig csak március 28-án lépett életbe.

Részletes adatokat a KSH szokás szerint csak két hét múlva közöl, de azt már most megírták: a szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar volt a növekedés húzóereje. Azt is hozzátették: a járvány olyan gyors változásokat okozott a gazdaságban, amelyek az adatminőséget, a becslési módszerek érvényességét és a szezonalitást is befolyásolják, így lehetséges, hogy a későbbi, részletes becsléseknél a most kiadott számokon a szokásosnál nagyobbat kell változtatni.

Sok adatot már így is ismerünk a gazdaságunk első negyedéves teljesítményéről.

  • Az ipar januárban 2,4, februárban 1,7 százalékkal nőtt, mindkét adat jelentős lassulást jelentett, majd márciusban 10 százalékkal esett vissza. Ezen belül a feldolgozóipar negyedét adó járműgyártás 20 százalékkal zuhant. Összesítve 0,1 százalékos volt a növekedés 2019 első negyedévéhez képest.
  • Az építőipar januárban 2,5 százalékkal csökkent, februárban ugyanennyivel nőtt. Márciusban 3,4 százalékos volt a visszaesés, ez negyedéves szinten 0,1 százalékos csökkenést jelent. Az átadott lakások száma 30 százalékkal nőtt, ahogy még átcsúsztak építkezések az alacsony lakásáfa miatt is sikeres 2019-ből, de már 27 százalékkal kevesebb építési engedélyt kértek, mint egy évvel korábban.
  • A turizmus kilőtt, majd összeomlott: a szálláshelyeben a vendégéjszakák száma januárban 18, februárban 21 százalékkal nőtt, márciusban 65 százalékkal csökkent, ez összesítve 19 százalékos esés. Az árbevétel 11 százalékkal csökkent.
  • A kiskereskedelmi üzletek forgalma januárban 7,6 százalékkal nőtt, majd februárban, ahogy a hónap végén megindult a felvásárlási láz, 11,3 százalékos volt a növekedés. Márciusban 3,5 százalékkal nőtt, mindezt úgy, hogy a benzinkutak zuhanó forgalma le is húzta a számot, az élelmiszerüzletekben ugyanis 12,7 százalékos volt a növekedés.
  • A foglalkoztatottság az előző negyedéves 4,52 millió főről már január-februárban is esett kicsit, márciusban pedig már csak 4,42 millióan dolgoztak, februárról márciusra 56 ezren vesztették el az állásukat.
  • A keresetek a 2019-es átlagos bruttó 367 800 forintról január-februárra 376 300 forintra nőttek, márciusi adatot még nem tettek közzé.

Nézzük, mi történt idén a magyar gazdaságban!

„Egy kicsit jobb helyzetben érhette a magyar gazdaságot az idei első negyedév első globális sokkja, a koronavírus (…), a gazdasági növekedés lassú, de fokozatos mérséklődése már 2019-ben megkezdődött és 2020-ban is folytatódik majd”. Ezt akkor írtuk az elemzői vélemények alapján, amikor kijött az adat a 2019-es GDP-növekedésről. A tavalyi 4,9 százalékos növekedés meglepően jó volt, de abban már akkor mindenki egyetértett, hogy innen már lassulni fog a bővülés. Logikus: a német ipar már ekkor gyengélkedett, különösen az autóipar, a magyar építőiparban pedig 2019. december 31-én véget ért a korszak, amikor kedvezményes áfával lehetett eladni az új építésű lakásokat. Az állami és uniós pénzekből finanszírozott beruházások, valamint az autóipar és a belső fogyasztás pörgették a gazdaságot.

©

A kérdés az volt, mekkora lehet a lassulás. A kormány például úgy számolt, hogy csak 4 százalékkal fog nőni a gazdaságunk 2020-ban, de ez azért nagyon optimista becslés volt már akkor is, az Európai Bizottság például csak 3,2 százalékos növekedést várt.

Azt, hogy az iparral valami nincs rendben, már a járvány előtt is láthattuk. Az ipar nagy alágai jól teljesítettek, de a közepes súlyú alágakban nagyobb esést mértek, ez pedig visszahúzta az országos adatot, így tavaly december és idén február között három kimondottan gyenge hónap volt. Az autóipar sem volt az igazi, de tragikus ekkor még nem volt a helyzet.

A gazdaságunk igazi sikersztorija az volt január-februárban, ami a turizmussal történt. Megdöbbentően nagy növekedést mutató adatok érkeztek, valószínűleg minden rekordot megdöntő év lett volna 2020.

Aztán jött a koronavírus. Azt már február végén lehetett sejteni, hogy baj lesz, a hónap utolsó napjaiban megrohamozták az emberek a boltokat egy kijárási tilalomtól félve (reméljük, azóta nem rohadt rájuk a sok élesztő), a turisták egy része pedig visszamondta a foglalását. Ez folytatódott március elején is, de a kormány ekkor még nem lépett.

Hogy mennyire váratlanul érte a kormányzatot és az ahhoz közeli döntéshozókat a helyzet, ez a kijelentés is jól mutatja:

A koronavírusnál talán komolyabb probléma a munkaerőhiány.

Ezt március 10-én mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági évnyitón. Ugyanazon a rendezvényen egy órával később Orbán Viktor már arról beszélt: a koronavírus mindenképp nehéz helyzetbe hoz minket, „a turizmusnak kampó”, emiatt új gazdasági tervekre, a költségvetés újraírására van szükség. Ugyanaznap este azt mondta: arra törekednek, hogy a vírus a lehető legkisebb hatást gyakorolja a gazdaságra, az évnyitón szintén résztvevő Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, extrém esetben akár – 0,5 százalékos – visszaesés sem kizárt idén.

©

Egy nappal később pedig veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, egyre több cég vezette be az otthoni munkavégzést, sokkal kevesebben mentek ki az utcákra, egy március 16-i rendelet miatt az üzletek egymás után vezették be a rövidített nyitva tartást, a turizmus pedig valóban a földbe állt, részben amiatt, hogy a határokat egész Európában fokozatosan lezárták. Ezzel párhuzamosan az ipar is leállt, részben amiatt, mert a járvány miatt az év első hónapjaiban leálló Kínából akadozott az alapanyagellátás. Az autógyárak március utolsó heteiben ideiglenesen bezártak.

Március 11-e után ugyanakkor elindult a forint durva zuhanása is: a 335 forint körüli euróár néhány hét alatt 360 fölé emelkedett. Ennek elsősorban a globális piaci rossz hangulat volt az oka, de azt sem tolerálták, hogy a kormány a hirtelen keletkezett gazdasági problémák kezelése helyett (vagy mellett) hatalma kiterjesztésével volt elfoglalva.

Kijárási korlátozást csak március 28-tól vezettek be – tehát az első negyedévnek mindössze 4 napjában volt ez a rendelet érvényben.

©

A magyar gazdaság súlyosan kitett a globális folyamatoknak, vagyis ha máshol baj van, azt mi sem ússzuk meg – ezt lehetett tudni már a járvány előtt. Ebből a szempontból is rossz hír az, hogy a német ipar 11,6 százalékkal esett, ezen belül az autóipar 31,3 százalékkal. A német kormány úgy számol, hogy idén 6,3 százalékkal zuhanhat az ottani GDP.

Ami az EU egészét illeti, ott az Eurostat első becslése szerint az egy évvel korábbihoz képest 2,7, az előző negyedévhez képest 3,5 százalékos lehet a visszaesés. Vagyis itt egyelőre tartotta a magyar gazdaság az előnyét: a kormány ökölszabályként a mindenkori átlagnál 2 százalékponttal magasabb növekedést tart kívánatosnak, itt még negyedéves alapon is 3 százalék volt.

A nagy kérdés az: mit hoz a második negyedév, és mennyire lesz nagy a visszaesés az év egészében? Már a március végi helyzet is rossz volt, de a most kiadott számok arról az időről szólnak, amelynek nagyjából a harmadában féltek az emberek a vírustól, hatodában volt veszélyhelyzet és rövidített nyitva tartás, és kevesebb, mint huszadában kijárási korlátozás. Különösebb jóstehetség nélkül előre látható, hogy az áprilisról ennél csak rosszabb számok jönnek majd ki, a május sem lesz túl fényes a vidéki részleges újranyitás ellenére sem, ennél messzebbre viszont nehéz megbízható előrejelzést adni.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Sztojcsev Iván Gazdaság

Brit legénybúcsúzó turisták dönthetik el a 2022-es választást Magyarországon

Közzétette az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is a 2020–2021-ről szóló előrejelzését, ez alapján sok jót nem várhatunk a következő hónapokban. De az igazán fontos az, hogy meddig tarthat el a krízis: V, U, W vagy L alakú lehet-e a válság, és melyik forgatókönyv mit jelentene számunkra és a kormány számára?

Érezhetően erősebbek lesznek a mobilok, amikbe ezeket a chipeket teszik

Érezhetően erősebbek lesznek a mobilok, amikbe ezeket a chipeket teszik

Már szombattól feloldhatják a budapesti korlátozásokat

Már szombattól feloldhatják a budapesti korlátozásokat

Akár halálosak is lehetnek a hamis fogyókúrás készítmények

Akár halálosak is lehetnek a hamis fogyókúrás készítmények