Varga Mihály pénzügyminiszter beterjesztette az országgyűlésnek a 2021-es központi költségvetés tervezetét. A 2021-es költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése, a járványügyi készültséggel – vezette fel az új büdzsét. A cél az elveszített munkahelyek helyett újak teremtése, és a járvány elleni védekezés feltételeinek megteremtése.

Tervek a bizonytalanságban

Varga Mihály emlékeztetett rá, hogy immár hatodik éve korán, tavasszal nyújtják be a költségvetést. „Tesszük ezt azért, hogy ne adjuk fel azt az előnyt, amit a kormány terveinek korai megismerése jelent” – mondta. A kormány „terveinek” megismerése jelenthet előnyt, de kérdésre válaszolva a miniszter azért elismerte, jó esély van rá, hogy a gazdasági folyamatok nem úgy fognak alakulni, mint ahogy azt most várják, és így a most megtervezett költségvetés számai sem fognak teljesülni.

„Még nem vagyunk túl a járványveszélyen, biztosabban tudnánk tervezni, ha már túl lennénk rajta” – mondta Varga. Az adóbevételek másképpen is alakulhatnak – ismerte el a miniszter – de ezért vannak a „szükséges” tartalékok a költségvetésben. A növekedési előrejelzésekben is nagy a bizonytalanság, nem csak Magyarországon, hanem például Németországban is. „Csak azokra a feltételezésekre építhetünk, amit most tudunk”, Varga szerint ezért „óvatos” a költségvetés.

Jövőre már növekedés lesz

A kormány arra számít, hogy jövőre 4,8 százalékkal nőhet a magyar gazdaság (természetesen 2020-hoz képest, mikor is várhatóan zsugorodni fog 2019-hez képest). Az infláció 3 százalék körül alakulhat.

2021-re a korábbiaknál magasabb, de az unión belül továbbra is alacsony, 2,9 százalékos hiánnyal tervezték meg a büdzsét. Ez a szám az uniós 3 százalékos limit alatt van – hangsúlyozta Varga. Az EU egyébként 2020-ban nem várja el a tagállamoktól a 3 százalékos limit tartását (a magyar költségvetés hiánya is magasabb lesz), és várhatóan 2021-ben sem fogja.

A 2021-es költségvetésbe a kormány összesen 270 milliárd forint szabadon felhasználható tartalékot tervezett. Ebből 120 milliárd a Gazdaságvédelmi Alapban lesz, a Járvány-alapban 30 milliárd lesz, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre pedig 120 milliárdot tesznek félre.

A járvány miatt létrehozott alap 2021-ben összeolvad az egészségbiztosítási alappal, az Egészségbiztosítási és Járvány elleni Védekezési Alapban 2935 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Megmarad a szintén a járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alap, ennek kerete 2550 milliárd forint lesz.

Mindenre több jut majd, mint 2020-ban

A gyermekes családok támogatására 2295 milliárd forintot fordít a kormány a költségvetésből jövőre.

Elindul a 13. havi (igazából 53. heti) nyugdíj folyósítása, ami 77 milliárd forintba kerülhet. És a gazdasági növekedés miatt lesz nyugdíjprémium, ami 53 milliárd forintot fog jelenteni a költségvetés kiadási oldalán. A nyugdíjemelés 3 százalékos lesz, mivel ekkora inflációra számít a kormány.

A pénzügyminiszter elárulta, hogy a kormány 353,8 forintos euróárfolyamot vár 2020 végére (a 2020-as büdzsét eredetileg 321 forintos árfolyammal számolták), 2021 végére pedig 356,6 forintos euróárfolyamot.

Varga szerint 2021-ben minden területre több pénz jut majd, mint 2020-ban:

• Oktatás: 2229 milliárd forint, 80 milliárd forint plusz.
• Egészségügy: 2245 milliárd forint, 186 milliárd forint plusz.
• Nyugellátások: 3090 milliárd forint, 325 milliárd forint plusz.

Végül Kövér László ismertette a költségvetési javaslat tárgyalásának és elfogadásának várható menetrendjét. Június 9-én kezdődik a javaslat általános vitája, a zárószavazásra július 3-án, a nyári szünet előtt kerülhet sor.

"Csak" 312 milliárdot szánnak sportra

A kormány a központi alrendszer (a teljes állami költségvetés az önkormányzatok nélkül)

• kiadási főösszegét 23 373,6 milliárd forintban,
• bevételi főösszegét 21 882,4 milliárd forintban,
• hiányát 1 491 milliárd forintban

állapítja meg.

Ami az egyes állami funkciókat illeti, az állam (az önkormányzatokkal együtt) az alábbiak szerint fog költeni a kormány tervei szerint:

• Védelem (vagyis a honvédség): 706 milliárd forint (a 2020-as 552 milliárd után),
• Rendvédelem és közbiztonság: 975 milliárd (873 milliárd után),
• Oktatás: 2 588 milliárd (2 432 milliárd után),
• Egészségügy: 3 755 milliárd (3 432 milliárd után),
• Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások: 7 525 milliárd (6 529 után),
• Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások: 1 231 milliárd (1 319 milliárd után).

Utóbbi kalapból érdemes kiemelni a sportra szánt 312 milliárdot, ami valamivel kevesebb, mint a 2020-ra előirányzott 366 milliárd.

A társadalombiztosítási kiadásokon belül nyugellátásokra (vagyis nem csak az öregségi nyugdíjakra) 2021-ben 4 038 milliárdot szán a kormány, jóval többet, mint a 2020-as 3 580 milliárd. A munkanélküliség 2020-ban nőni fog a várakozások szerint, 2021-ben viszont már csökkenni. Ennek megfelelően az államnak 2021-ben 110 milliárd forintnyi kiadása lehet munkanélküli ellátások címén, míg 2020-ban még 156 milliárd.

2021-ben is áfából jön be a legtöbb pénz

Ami a bevételi oldalt illeti, a központi költségvetés 2021-ben valamivel kevesebb adóbevételre számít, mint 2020-ban, 14 552,3 milliárd forintra a megelőző év 14 522,9 milliárdja után. A legtöbb bevétel, 6,6 ezer milliárd a fogyasztáshoz kapcsolt adókból várható, a vállalkozásoktól 1,78 ezer milliárd folyhat be, a lakosságtól pedig 3 ezer milliárd. A legnagyobb adónemek:

• Társasági adó: 539 milliárd,
• Kata (kisadózók tételes adója): 197 milliárd,
• Kiva (kisvállalati adó): 97 milliárd,
• Áfa (általános forgalmi adó): 5 ezer milliárd,
• Jövedéki adó: 1,3 ezer milliárd,
• Pénzügyi tranzakciós illeték: 219 milliárd,
• Szja (személyi jövedelemadó): 2,7 ezer milliárd,
• Illetékek: 219 milliárd.