Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Az Eurostat a napokban frissítette a tagállamok átlagos nettó bérére vonatkozó adatait. A Privátbankár ezeket átvizsgálva azt találta, hogy tavaly 9079 eurónyi volt az átlagosan hazavitt nettó összeg Magyarországon, ami 5,9 százalékkal magasabb a 2018-as átlagnál.
A friss adatok alapján a magyar átlagos nettó bér a harmadik legalacsonyabb a portál összesítése szerint; ma a magyar dolgozóknál kevesebb éves fizetést csak Romániában (7600 euró) és Bulgáriában kapnak (6030 euró). Egy év alatt Lettország előzte be hazánkat, köszönhetően a közel 10 százalékos béremelkedésének.
A vásárlóerő-paritással kapcsolatban (ami azt mutatja, hogy mennyit ér a megkeresett összeg) szintén vannak friss adatai az Eurostatnak. Magyarországon ilyen összehasonlításra alkalmas értéken a 9079 eurós nettó bér az árak tükrében 14 397 eurót ér, ami 2018-hoz hasonlóan a hatodik legalacsonyabb az Európai Unióban – írta a Privátbankár. A portál szerint
bár csupán két országban kapnak kevesebb fizetést a dolgozók a magyarnál, a nálunk jellemző árszínvonal miatt nem ér annyira keveset a fizetés, mint az a nominális összeg alapján tűnik".
Románia egy év alatt hatalmasat lépett előre a vásárlóerő-paritáson is. Míg ugyanis a magyar 9079 eurós átlagbér a vásárlóerejét tekintve 14 397 eurót ér, addig a román 14 324-et. A keleti szomszédunkban élők tehát csupán 73 euróval kevesebb értéket tudnak vásárolni a nettó bérükből.
Érdekes adat az is, hogy míg 2014 óta Magyarországon 34 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér, addig Romániában 71 százalékkal.
A cseheknél 23, a lengyeleknél 28, a szlovákoknál pedig 10 százalékkal nőtt az átlagos nettó fizetés. Ha azonban a 2010-es évhez viszonyítjuk a számokat, megint más adat jön ki: a magyar nettó euróban 49 százalékkal emelkedett, a román pedig 109 százalékkal.
A Privátbankár úgy összegez, hogy a gyenge forint miatt nemzetközi viszonylatban nem tud megmutatkozni a hazai szinten kiemelkedő bérrobbanás valós mértéke, mindez pedig a kormány politikájának kedvező fejlemény. Míg ugyanis határainkon belül a forintban számított változás kiváló propaganda-alapanyag, addig nemzetközi szinten rendkívül olcsó maradt a magyar munkaerő. Így továbbra is erős lobbiereje maradt a kormánynak, hogy a beruházást tervező nemzetközi nagyvállalatok hazánkba csábítsa.
