Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Pénteken, magyar idő szerint a hajnali órákban Donald Trump elfogadta a Republikánus Párt jelölését a novemberi amerikai elnökválasztáson. Ez azt jelenti, hogy mindkét nagy amerikai párt megtartotta a maga elnökjelölt-választó gyűlését, így valóban élesre fordul a kampány. Más kérdés, hogy közben az Egyesült Államok nem igazán a jelölőgyűlésekkel van elfoglalva: az országban a fő téma éppen az, hogy a rasszista rendőri túlkapások elleni legújabb tüntetések résztvevői közül kettőt lelőtt egy 17 éves önjelölt milicista, illetve a sportolók sztrájkolnak. Az USA ráadásul eközben a koronavírus-járványban a világ legfertőzöttebb országa lett, a gazdaság pedig a pandémia miatt bekövetkezett brutális tavaszi zuhanás után kapaszkodik vissza - csak azért nem mondhatjuk, hogy ennél extrémebb körülmények között még soha nem választottak az amerikaiak elnököt, mert polgárháború és két világháború közben is tartottak már szavazást.
Ahogy a két elnökjelölt elfogadta a saját pártjának jelölését, pontosan látszott, mi a kampányuk fő iránya. Donald Trump a republikánus jelölőgyűlésen arról beszélt, milyen eredményeket ért el a gazdaságban politikája a járvány előtt, és arról, hogy ő az, aki rendet tud teremteni az országban. Egy héttel korábban (még az újabb rasszista rendőrségi botrány előtt) a demokraták jelöltje, Joe Biden is kijelölte a kampánya irányvonalát: az Egyesült Államoknak nyugalomra van szüksége Trump négy éve után.
Mielőtt belemennénk az amerikai helyzet részleteibe, érdemes egy pillantást vetni arra, honnan indul a november 3-i választás kampánya. A legtöbb közvélemény-kutatás szerint országos szinten Biden nagyjából 8 százalékkal vezet - de az elektori rendszer miatt nem ez számít, hanem az, melyik jelölt tud győzni a billegő államokban.
Jelen állás szerint ha Trump 4 százalékponttal erősödne néhány kulcsfontosságú államban, ő győzne, 2016 után ismét úgy, hogy ő kap kevesebb szavazatot.
Amikor augusztus közepén a FiveThirtyEight adatelemzői elindították a 2020-as előrejelzésüket, a modelljük úgy számolt: Biden esélye a győzelemre 71 százalék, Trumpé 29, azóta ez minimálisan változott csak. Látványos egybeesés, hogy ez a 29 százalék pontosan ugyanannyi, mint amennyit a 2016-os választás napján adtak Trump sikerére.
Csakhogy mint a projektet vezető Nate Silver elmagyarázta, egészen másról van szó most, mint négy éve. 2016-ban azért kapott Trump egy ilyen - alacsony, de nem reménytelenséget jelző - esélyszázalékot, mert a győzelméhez annyi kellett, hogy 2-4 billegő államban a statisztikai hibahatáron belülre mért hátrányból ő nyerjen, és végül pontosan ez történt. Idén viszont az előrejelzés azért ad neki ekkora esélyt, mert a szokásosnál sokkal nagyobb a bizonytalanság, mi fog történni november 3-ig a gazdasággal, az egészségüggyel, vagy épp a társadalmi feszültségekkel. Ez sokkal több, mint fellengzős ködszurkálás, egész precízen számszerűsítették:
ha a modellben egyetlen tényezőt megváltoztattak, nevezetesen úgy tettek, mintha most lenne a választás napja, akkor ugyanilyen közvélemény-kutatási állás mellett 93 százalékos esélyt kaptak Biden győzelmére.
Magyarul a modellek 22 százalékában valami olyan változás történik augusztus és november között, ami miatt Trump megfordítja az állást.
| Kampánymatematika államokra lebontva |
Ha azokat az államokat vesszük, ahol annyira nagy valamelyik jelölt fölénye, hogy gyakorlatilag kampányolni sincs értelme, Biden a győzelemhez szükséges 270-ből 201 elektort tudhat maga mögött, Trump 103-at. Ha azokat is hozzászámoljuk, ahol ugyan nem lefutott a kampány, de a jelen állás szerint egyértelmű valamelyik jelölt fölénye, Bidennek már csak 22 elektorra van szüksége a többséghez, Trumpnak még 107-re. Ez vitathatatlanul nagy Biden-előny, csakhogy a megmaradt 8 állam és két egyéb körzet, ahol nagyon kicsi a különbség a két jelölt között, sokkal inkább jobbra húz, mint az országos átlag. Florida (29 elektorral), Pennsylvania (20), Wisconsin (10) és Nebraska 2-es jelű körzete (1) most Biden felé billen, de az országos 8 helyett csupán 3-4 százalékponttal, Ohio (18), Georgia (16), Iowa (6) és Maine 2-es körzete (1) ugyanennyivel Trump felé, Észak-Karolina (15) és Arizona (11) gyakorlatilag döntetlenre áll. (Az amerikai politika elkötelezett rajongói számára ismert tény: az összes állam közül kettő van, Nebraska és Maine, ahol nem az visz minden elektort, akire az államban a legtöbben szavaznak. Ott 2-2 elektort kap az állami szintű győztes, Nebraskát pedig 3, Maine-t 2 körzetre bontották, mindegyiknek a győztese kap még egy elektort.) |
Egészen 2020 elejéig egyértelműnek tűnt, milyen stratégiával kell Trumpnak kampányolnia: nem számít, milyen botrányai vannak, és mennyire nem szeretik a két tengerpart metropoliszaiban, a gazdaság jól teljesít, ezzel pedig az ingadozó államok ipari munkásainak szavazatait be lehet hozni; az, hogy őket maga mellé állította, elég volt a 2016-os győzelemhez is. Csakhogy a vírus ezt is felborította. Az USA gazdasága a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 9,5, az első negyedévhez viszonyítva 32,9 százalékkal zuhant. Igen ám, de a választást nem most tartják - márpedig a harmadik negyedévben, ahogy egyre több helyen újraindul a gazdaság, negyedéves szinten nagy növekedés várható. A munkanélküliség minden korábbi rekordot megdöntött a tavasz közepén, azóta viszont hiába nagyon magas még mindig, hétről hétre milliók térnek vissza a munkába. Az elemzők pedig joggal vakarják a fejüket: vajon melyik adat lehet fontosabb, amikor az emberek novemberben elmennek majd szavazni?
Mivel korábban nem nagyon történt olyan, hogy a második és a harmadik negyedév gazdasági teljesítménye között ekkora különbség van, nem lehet megmondani, mit hozhat egy kora őszi javulás Trump számára. Az mindenképp őt töltheti el önbizalommal, hogy a Real Clear Politics összesítése szerint a szűk többség úgy érzi, a gazdaságot jól kezeli az elnök. Csakhogy a Fivethirtyeight 1880-ig visszamenőleg modellezte, milyen a kapcsolat a gazdasági teljesítmény és az újrainduló elnök esélye között, és arra jutott: messze nem annyira erős, mint ahogy azt sokan gondolnák.
Az elnöknek elemi érdeke, hogy erről legyen szó, ne a járványról. Az Egyesült Államokban eddig közel hatmillió koronavírusos fertőzöttet diagnosztizáltak, a halálos áldozatok száma pedig 180 ezernél is több. A közvélemény-kutatások átlaga szerint az amerikaiai 58 százaléka úgy gondolja, Trump rosszul kezeli a járványt, azoknak pedig, akik még nem kötelezték el magukat valamelyik párt mellett, csak egyharmada véli úgy, hogy jó, amit Trump csinál a koronavírus kapcsán.
De túl egyszerű volna a helyzet, ha ezt ennyivel le lehetne tudni: ha ugyanis szigorúbb járványügyi intézkedéseket hoznak, akkor sokan elvesztik a munkájukat, ez pedig az ottani gyenge szociális védőháló miatt sokkal súlyosabb személyes katasztrófákhoz vezethet, mint Európában. Vagyis a dilemma, hogy hány emberélet árán szabad megmenteni a gazdaságot, óriási - és akkor még egy szót sem ejtettünk arról, micsoda társadalmi feszültségek kerülnek ilyenkor napvilágra, amikor sokan azért nem mernek beteget jelenteni, mert nem tudnák miből fizetni a kezelésüket.
Már önmagában ez elég kaotikus helyzetet mutat, de erre az egészre rátesz még egy lapáttal a rendőri túlkapások és a rasszizmus miatti tüntetéssorozat. Biden az elkeseredett afroamerikaiak szavazataira számít, Trump pedig a fehér középosztálynak próbálja azt ígérni, hogy ő majd rendet teremt - egyelőre nehéz megmondani, melyikük stratégiája lehet sikeres. A tüntetések célját többen támogatják, mint ahányan ellenzik, de csökken a kettő közötti különbség. Ráadásul, amikor erről a témáról van szó, még sokkal távolibbnak tűnik november 3-a, szinte megjósolhatatlan, mi minden történhet még addig.
És első ránézésre nem feltűnő, de az egyik legfontosabb részlet lehet az, hogy Biden népszerűsége országosan és a legtöbb ingadozó államban is 50 százalék fölötti. 2016-ban Hillary Clinton itt sosem tartott - vagyis Trumpnak most nem elég a bizonytalan szavazókat megnyernie, olyanokat is vissza kell szereznie, akik már elkötelezték magukat a demokrata jelölt mellett. Négy éve Trump minden idők második legnépszerűtlenebb elnökjelöltjeként tudta legyőzni a legnépszerűtlenebbet, most egészen más kihívás áll előtte. Azt pedig, hogy Bidennek mi lehet a legvonzóbb üzenete, a legprecízebben a Daily Show kampányvideó-paródiája mutatta be: tud olvasni, köze van Barack Obamához, sosem bulizott Jeffrey Epsteinnel, és ami minden másnál fontosabb,
nem ő Donald Trump.
