Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Úgy tűnik, az Európai Parlament saját kezébe akarja venni a jogállamisági ügyek irányítását, kérdés, hogy mit szólnak ehhez a tagállamok. Az EP nagy többséggel elfogadta az úgynevezett Simecka-jelentést. A szlovák liberális politikus volt az előadója annak a dokumentumnak, amelynek céja, hogy a Parlament, a Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács megállapodást kössön. Ez a megállapodás arról szól, hogy egy egységes és hatékony jogállamisági mechanizmust működtessen az EU. Ez nem csak a költségvetési ügyekkel kapcsolatban működne, hanem általános érvénnyel, az Európai Unió Alapszerződésének 2. cikkében lefektetett alapelvek sérelme esetén is. A szankciós rendszer pedig elsősorban pénzügyi büntetéseket jelent, vagyis az uniós források felfüggesztését, megvonásását, csökkentését.
A képviselők megállapítják, hogy az EU-nak nincsenek megfelelő strukturális eszközei az alapértékek erodálásával szemben. Mint ahogy a magyar és a lengyel példa mutatja, egy 7-es cikkely szerinti eljárást a tagállamok szintjén képtelenség végigvinni. Az állásfoglalás külön kiemeli, hogy a képviselők aggályosnak tartják az autokratikus és illiberális tendenciák erősödését és megszilárdulását, amit tovább súlyosbít a koronavírus-járvány, és számos tagországban a korrupció, a dezinformáció és az állam foglyul ejtése. Azt is megállapítják, hogy az Uniónak nincsenek megfelelő eszközei ahhoz, hogy kezelni tudja alapértékeinek „példátlan és egyre súlyosbodó válságát”.
A gyakorlatban ez a most javasolt mechanizmus az Európai Bizottság által kezdeményezett éves jogállamisági jelentések helyébe lépne. Nem csak a Bizottság, hanem egy szakértői testület is közreműködne a jelentések elkészítésében, amelyekhez viszont már konkrét következményeket is társítanának. Az előterjesztő Michal Simecka a szavazás követően azt mondta:
A javaslatunkban szereplő megoldás egyetlen éves ellenőrzési ciklus formájában váltaná fel és egészítené ki azokat az eszközöket, amelyek eddig hatástalannak bizonyultak. A feltárt súlyos hiányosságok kezelésének elmulasztása így konkrét korrekciós intézkedéseket vonna maga után, amelyek – különösen a majdani költségvetési feltételrendszerhez kötve – hatékonyabbak lennének a jelenlegi inkoherens eljárásoknál.
Kommentálta a döntést Katarin Barley, az Európai Parlament alelnöke, aki korábban azt mondta, hogy a magyar és a lengyel kormányt pénzügyileg kell kiéheztetni. „Ahhoz, hogy az EU hiteles legyen és megvédje értékeit, hatékony eszközre van szükségünk. Olyanra, amelynek valódi ereje van és pénzügyi következményeket vonz az alapvető jogok megsértése esetén, ugyanakkor biztosítja, hogy az uniós finanszírozás eljusson a polgárokhoz. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy az emberek elveszítik az EU-ba vetett hitüket. Nem ülhetünk tétlenül, miközben az illiberális kormányok megsértik a jogállamiságot, és az uniós polgároknak kell elszenvedni a következményeket” – mondta Katarina Barley.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője szerint Orbán Viktor lehetőségei egyre szűkülnek a most zajló „sakkjátszmában”, ezért is próbálja a költségvetés és az újjáépítési csomag megvétózásával zsarolni az uniós intézményeket és a többi tagállamot. Ujhelyi szerint azonban a többségi álláspont világos: "Az európai értékek nem eladóak, azok nem bocsáthatóak áruba semmilyen alkufolyamatban, az európai értékeket be kell tartani és tartatni minden tagállami kormány részéről."
Az állásfoglalást 521 szavazattal, 152 ellenében és 21 tartózkodás mellett fogadták el. Az Európai Néppárt támogatta az előterjesztést, a Fidesz képviselői nem. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője közleményt adott ki, amelyben jogállamisági zsarolásnak minősítette a javaslatot.
„Az Európai Parlament baloldali többsége minden eszközt bevetne, hogy nyomást gyakoroljon a más értékek mentén gondolkodókra. A cél a továbbiakban is nyilvánvalóan az, hogy az ideológiailag számukra nem tetsző politikát követő kormányokat jogállamiság címszó alatt zsarolhassák.”
Hidvéghi szerint ha a vizsgálatot kiterjesztenék a demokráciára és az alapvető jogokra, akkor azzal "egy olyan tág jogállamisági fogalom jönne létre, hogy borítékolható a fogalommal való visszaélés és annak politikai célokra való felhasználása".
