Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A fővárosi önkormányzat vezetése májusban egy 65 milliárdos zárolásról döntött – emlékeztetett Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén tartott nyilvános prezentációjában. Ennek a zárolásnak a felét sajnos végre kell hajtani, az erről szóló indítványt beterjesztik a közgyűlés elé – jelentette be.
A főpolgármester szerint
a járvány és a válság összességében 69 milliárd forintos lyukat ütnek Budapest 2020-as költségvetésén.
Ennek a felét be tudják tömni az Európai Fejlesztési Banknál lévő hitelkeret átstrukturálásával, illetve 29 milliárd forint fejlesztési tartalék felszabadításával.
A kiesést nagyrészt az iparűzésiadó-bevételek zsugorodása okozza, ebből a forrásból 165 milliárdot várt a főváros költségvetése, de most már elég nagy biztonsággal látszik, hogy csak 139 milliárd fog befolyni.
Az önkormányzat elkötelezett a munkahelyek megőrzése mellett, különösen ami a közszolgáltatásokat és a közszolgáltató cégeket illeti. Így az önkormányzati cégeknél nem kell leépítésekre számítani, egy kivétel van, a gyógyfürdőknél 10 százalékos csoportos leépítést hajtanak végre. Az állásukat elvesztőknek igyekszenek helyet találni más önkormányzati cégeknél.
Legalább két szűk esztendő jön még
Ami a jövőt illeti, a gazdasági elemzők körében most már nagyjából konszenzus van arról, hogy a válságból való kilábalás nem gyors visszapattanás lesz, hanem egy elnyújtottabb folyamat. Budapestet ráadásul a válság máshogy érinti, a turizmus, és különösen a külföldi turizmus a fővárosban jelentős, ez azonban csak nehezen fog helyreállni. Az ínséges évek várhatóan 2022-2023-ig tartanak, ekkor érjük el újra a 2019-es szintet – mondta Karácsony Gergely.
Ráadásul a válság miatt nem csak az iparűzési adóban keletkezik kiesés, a közösségi közlekedés jegyárbevételei például 20 milliárd forinttal csökkennek. Ez idén a BKK könyveiben csapódik le, jövőre azonban a cégnek 17 milliárd pluszpénzre lesz szüksége az önkormányzattól. A többi, jegyárbevételből is élő önkormányzati cégnél szintén keletkezik betömendő lyuk, összességében 3 milliárd forint méretű.
A Városházán úgy számolnak, hogy 2020-ban a fővárosi önkormányzatnak 210 milliárd forint bevétele lehet, a kiadások viszont elérhetik a 254 milliárd forintot. Csak ami a működést illeti, ebben nincsenek benne a beruházások. Vagyis Budapest közel 50 milliárd forintos veszteségben lesz. Karácsony szerint
ha nem csinálnak semmit, a főváros tartalékai 2022-2023-ra elfogynak, és kilátástalan helyzetbe kerül.
A városvezetés azonban nem ezt az utat választja.
A másik megoldás, hogy a nem létfontosságú fejlesztéseket törlik, a működési kiadásokat pedig amennyire lehet, visszavágják, megpróbálják csökkenteni a működési hiányt. E forgatókönyvben sajnos nem lesz tere béremelésnek az önkormányzatnál és az önkormányzati cégeknél – mondta a főpolgármester. A városvezetés szeretné növelni a pénzügyi mozgásteret, hogy esetleg némi béremelés is szóba jöhessen.
A kormány segíthetne, vagy elvehetne kevesebbet
Ennek egyik útja az lenne, ha sikerülne megegyezni a kormánnyal a főváros által a központi költségvetésbe befizetendő szolidaritási hozzájárulás csökkentéséről (ez idén 12 milliárd, jövőre 16 milliárd lesz). A közgyűlés erre felhatalmazta a városvezetést. Karácsony arról nem kívánt nyilatkozni, mennyi reménnyel vág neki az egyeztetéseknek. Arra ugyanakkor korábban emlékeztetett, hogy a fővárosban termelődik az ország GDP-jének közel 40 százaléka, amihez képest nagyon kevés bevétel marad helyben, az szolidaritási hozzájárulás felemelése óta pedig Budapest a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált (vagyis több pénzt fizet be, mint amennyi támogatást kap). Karácsony szerint természetesen igaz, hogy a válság miatt minden adóbevétel csökken, azonban számításaik szerint a központi költségvetés esetében a kiesés 7,5 százalékos, a főváros esetében viszont 20 százalékos. (A kormány épp a közös teherviselésre hivatkozva emelte fel a főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulást.)
A pénzügyi mozgástér növelésére a másik lehetőség az újraindítási adó bevezetése lenne – ismertette a főpolgármester. Ez a gyakorlatban az iparűzési adó 0,5 százalékpontos emelését jelentené, bizonyos szektorok és bizonyos árbevétel fölött, ideiglenesen. Karácsony Gergely szerint tagadhatatlan, hogy a válság mindenkit sújt, azonban a fővárosban is vannak olyan szektorok, olyan vállalkozások, amelyeket kevésbé, tőlük lehetséges valamivel nagyobb hozzájárulást kérni, Budapest működése ugyanis mindenki érdeke.
Túlzás nélkül kijelenthetem, hogy az életünkért küzdünk
– mondta Karácsony.
Az esetleges válságadóhoz meg kell jegyezni, hogy ennek bevezetéséhez a fővárosnak szüksége lesz a kormányra, mivel saját hatáskörben nem változtathat az iparűzési adó szabályain. Ami a kormányt illeti, Varga Mihály pénzügyminiszter (igaz, még a járvány előtt) éppenhogy az adó csökkentéséről, átalakításáról beszélt, mert ez könnyítené a vállalkozások helyzetét.
