„Segítség helyett kivéreztetné a 2021-es költségvetéssel az önkormányzatokat a kormány” címmel tartott sajtótájékoztatót Karácsony Gergely főpolgármestere és hivatala, miután a 2021-es központi költségvetés tervezetéből kiderült:

• a kormány jelentősen növelné a tehetősebb önkormányzatok által fizetett szolidaritási hozzájárulást,
• és nem csak ideiglenesen a járvány miatt, hanem a teljes 2021-es évre elvenné a gépjárműadó önkormányzatokra eső részét.

„Mindezt egy olyan helyzetben, amikor drámai mértékben csökkennek a jegybevételeink, és az iparűzési adó” – mondta Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint szándékos politikai lépésről van szó, máshol ugyanis nem így bánnak az önkormányzatokkal: az osztrák kormány hétfőn jelentette be, hogy nagymértékű mentőcsomaggal segíti az ottani önkormányzatokat, sőt kompenzálják is a kieső költségeiket.

Gulyás Gergely Miniszterelnökség-miniszter két nappal később a Kormányinfón azt mondta, hogy:

• az önkormányzatok több pénzt kapnak jövőre (összesen 858 milliárdot),
• a szolidaritási adót nem az állam veszi el, a gazdagabb önkormányzatok befizetését a szegényebbek kapják meg, ezért nem kapnak válsághelyzetben sem mentességet, kedvezményt a jobb helyzetben lévő települések.

A szolidaritási hozzájárulás nem adó, csak úgy könyvelik

Valóban igaz, hogy a helyi önkormányzatoknak 857,8 milliárd forint támogatást tervezett be a kormány a központi költségvetésből. A 2020-as büdzsében 735,8 milliárd szerepel, vagyis a növekedés jelentős, 16,6 százalékos, számszerűen 122 milliárd.

A képet árnyalja, hogy közben a kormány elveszi az önkormányzatoktól a gépjárműadó-bevétel rájuk eső részét – eddig 40 százalék volt az övék, a 2021-es tervek szerint összegszerűen így abban az évben 35 milliárdot buknak. Szóval ezt levonhatjuk a 122 milliárd plusztámogatásból, amiből így már csak 87 milliárd marad.

A szolidaritási hozzájárulás a költségvetésben csak könyvelésileg adó, a gyakorlatban a központi költségvetés ezt az összeget egész egyszerűen nem fizeti ki az érintett önkormányzatoknak, csökkentve a támogatásukat. A fizetendő (vagyis levonandó) támogatást bonyolult képlet alapján számítják, arra viszont nincs semmiféle képlet, hogy a rosszabb gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok támogatását hogyan növelné. Vagyis a gyakorlatban nem az történik, hogy a kormány Robin Hood módjára pénzt vesz el a gazdagabb önkormányzatoktól, és odaadja a szegényeknek. A központi költségvetésből minden önkormányzatnak jár egy nagyon összetett módon meghatározott összegű támogatás – a jobb helyzetben lévők a kiszámított támogatásnál kevesebbet kapnak a szolidaritási hozzájárulás miatt.

Ez persze nem változtat azon, hogy az önkormányzatok együtt 2021-ben több támogatást kapnak a központi költségvetésből, mint 2020-ban. A szolidaritási hozzájárulás megemelése ugyanakkor a nagyobb, tehetősebb önkormányzatokat sújtja leginkább – nyilván véletlen, de jellemzően az ilyen helyeken szerepelt jobban az ellenzék a legutóbbi önkormányzati választáson. Az elvonás jelentős, a központi költségvetés a 2020-as büdzsében összesen 43 milliárd forint szolidaritási hozzájárulással számol, ez 2021-ben 160,5 milliárdra emelkedne.

Az összbevétel reálértéken csökken

A képet tovább árnyalja, hogy a helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásának emelkedése ellenére a teljes önkormányzati szektor összbevétele alig valamivel lesz több 2021-ben, mint 2020-ban. A növekedés egész pontosan 1,5 százalékos, 2955,8 milliárdról 2999,97 milliárdra. Közben a kormány (a jegybank várakozásai alapján) 3 százalékos inflációval számol, szóval a szektor összbevétele reálértéken, az inflációt is figyelembe véve 1,5 százalékkal csökken.

Az összbevételben benne vannak az önkormányzatok saját bevételei (például az iparűzési adóból), illetve egyéb olyan bevételek, amelyek az államháztartáson belülről származnak, de nem a központi költségvetésben számított normatív támogatások. Ami az államháztartáson belülről származó összbevételt illeti, az önkormányzati szektor 2021-ben összesen 1430 milliárd forintra számíthat, nem egészen 23 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal többre, mint 2020-ban. Ne feledjük: az infláció 3 százalékra várható.

A kiadások ennél jobban fognak nőni a kormány várakozásai szerint, a szektor hiánya közel 200 milliárd forint lesz, míg 2020-ban csak 45 milliárd.

2021 hagyján, először 2020-at kellene túlélni

Mármint 45 milliárdot írt be a kormány 2020-as hiány gyanánt a 2021-es költségvetésbe, gyakorlatilag pont ugyanannyit, mint az eredeti, 2019 tavaszán készült 2020-as költségvetésbe. Persze az önkormányzati szektor hiánya ennél jóval nagyobb lesz. Hogy pontosan mekkora, azt egyelőre megbecsülni is nehéz.

A járvány és a válság miatt az önkormányzatok kiadásai nőttek, bevételeik ugyanakkor csökkentek. A helyzetükön pedig a kormány csak rontott, amikor elvette az idei gépjárműadó-bevételüket, és ideiglenesen ingyenessé tette a parkolást és a vendéglátó helyek közterület-használatát. Hogy ezek bármilyen szempontból jó és hasznos lépések-e, az más lapra tartozik – az önkormányzatoknak bevételkiesést okoznak. Olyannyira, hogy akad olyan helyhatóság, ahol már csődközeli állapotról beszélnek.

Ráadásul az önkormányzatok komolyabb hitelt is csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel.