Hat darab busz bérletére kötött szerződést a BKV egy offshore hátterű céggel – adta hírül szerdán az mfor.hu. Cikkükben azt írták, hogy a 342 millió forintos buszbérlet-pályázatot egy Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz köthető offshore konzorcium, a CR Facilities nyerte el a két pályázó közül. Leisztinger Tamás Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes volt élettársa.

Az MTI híre szerint Tüttő Kata  felkérte a BKV felügyelőbizottságát, hogy a közbeszerzési eljárás szabályszerűségét soron kívül vizsgálják meg. A felügyelőbizottságban valamennyi közgyűlési frakció – tehát a Fidesz–KDNP delegáltja is – jelen van. Tüttő a Facebookon is reagált a hírre.

Karácsony Gergely főpolgármester arra hívta fel a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságokat, hogy – a hatályos jogszabályoknál szigorúbb mércét érvényesítve – a közbeszerzéseiket úgy írják ki, hogy offshore-hátterű cégek egyáltalán ne adhassanak be ajánlatot.

Nem 342 milliót fizet a főváros

A hvg.hu birtokába került a buszbérletről szóló szerződés. Ebből kiderül, hogy a BKV hat darab légkondicionált, alacsony padlójú csuklós buszt bérel, darabonként 1 190 000 forintos havidíjért, 12 hónapra, tehát az ügylet összege 85,6 millió forint. A 342 milliós tétel azért került a szövegbe, mert a közbeszerzési törvény előírása szerint amennyiben a szerződés lejárata a szerződéskor pontosan nem határozható meg, akkor a havidíj negyvennyolcszorosát kell feltüntetni. Ezt azonban természetesen nem kell kifizetni, a végösszeg a havibér, a buszok számának és a 12 hónapnak a szorzata.

A hat buszt korábban is bérelték egy másik cégtől, de ez a szerződés lejárt, miközben a járművekre szüksége van a BKV-nak, amíg új beszerzésre nincs kerete. Az új pályázaton a CR Facilities olcsóbban vállalta a teljesítést, mint a korábbi szolgáltató.

Karácsony offshore-ellenes lépése viszont újabb problémákat okozhat, mert nemcsak a hatályos jogszabályoknál szigorúbb mércét jelent. Málta és Ciprus ugyanis uniós tagállamok, az ott bejegyzett cégek kizárása pedig ugyanúgy ellentétes lenne az uniós joggal, mintha például magyar vállalatokat diszkriminálnának bármely másik uniós országban.