Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A GDP 4,9 százaléka, 4002 milliárd forint volt a magyar kormányzati szektor hiánya – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal a Eurostatnak. Ez legalább a 2023-asnál jobb (1,8 százalékponttal, 1097 milliárd forinttal), de a közelében sincs a kormány korábbi céljainak.
Eredetileg ugyanis úgy írták meg a költségvetést, hogy 2,9 százalékos lesz a hiány. Amikor a 2024-es büdzsé bemutatásán megkérdeztük Varga Mihályt – aki akkor még pénzügyminiszterként felelt a költségvetésért –, van-e terv arra az esetre, ha ez nem lenne tartható, ő azt mondta: nem abból indulunk ki, hogy „mi lenne, ha”, a kormány most elfogadja ezt a tervet, és abban reménykednek, hogy ez iránymutatást ad mindenkinek. Aztán 2024-nek már az első hónapjaiban látni lehetett, hogy a terv tarthatatlan, a kormány később 4,5 százalékosra emelte fel a hiánycélját, és még ezt sem sikerült megvalósítania. (Ez nem a teljes költségvetési hiány, ahhoz még hozzájön a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kassza, valamint az elkülönített állami alapok mérlege, az előzetes számok alapján ezzel a teljes szám nagyjából 100 milliárd forinttal lesz rosszabb.)
A legjobban a kamatkiadások ugrottak meg a korábbi nagy infláció miatt: az egy évvel korábbi 3534 helyett már 4040 milliárd forint kamatot kellett a költségvetésnek kifizetnie, ez 14,8 százalékos növekedés. A pénzbeni társadalmi juttatásokra 8106 helyett már 8819 milliárd forintot fizettek ki (+8,8 százalék), míg az állami dolgozók béreire 7338 helyett 8428 milliárd forintot költöttek (+14,8 százalék). A beruházásait fogta vissza a költségvetés, 3875 helyett csak 3387 milliárd forint (–12,6 százalék) volt a bruttó állóeszköz-felhalmozás.
A bevételi oldalon az most már egy kicsit kevesebb problémát okozott, hogy az emberek visszafogták a vásárlásaikat. 2023-ban volt nagy gond, hogy a nagy inflációt nem követte az áfabevételek növekedése, 2024-ben ez már kezdett elmúlni, akkor 6,4 százalékkal nőttek az áfabevételek, 7054 milliárdról 7507 milliárd forintra. Jövedelemadóból az egy évvel korábbinál 10,8 százalékkal több, 5566 helyett 6165 milliárd forint érkezett be.
Összességében a kormányzati szektor bevétele 34 203 milliárd forint volt tavaly, a kiadások pedig 38 206 milliárd forintot tettek ki.
A kormányzati szektor adóssága az év végén 59 875 milliárd forint volt, vagyis a GDP 73,5 százaléka – egy évvel korábban ez még csak 73 százalékon állt.
