szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az ellenzéki pártok időt kérnek a felkészüléshez, de egyes források szerint az ukrán elnök már akár júliusban is a szavazóurnák elé hívná az ukránokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten értekezletet tartott, ahol arra utasította csapatát, hogy a teljes tűzszünet után szervezzék meg a választásokat – írja a The Economist ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva.

A tűzszünetet az amerikaiak már április végére remélik, de az ukrán választásokkal kapcsolatban valószínűleg csak május 5. körül lehet majd biztosat tudni, ugyanis azon a napon jár le a hadiállapot meghosszabbítására vonatkozó parlamenti szavazás határideje, maga a hadiállapot pedig május 8-án szűnik meg. A hadiállapot megszüntetése az első szükséges lépés a választási folyamat elindításához.

A lap forrásai különböző véleménnyel vannak arról, hogy pontosan mikor is lehetnek majd a választások, de a legtöbben úgy vélik, Zelenszkij a nyári időszakot célozza meg. A törvény szerint legalább 60 nap szükséges a kampányra, így a legkorábbi lehetséges időpont július eleje lenne. A nagy sietség amiatt is lehet, mert az elnököt Trump megvádolta már azzal, hogy egy diktátor, amiért nem hajlandó választásokat tartani. Annak ellenére, hogy háborús időkben Európában nem szokás elővenni a szavazóurnákat.

Zelenszkij attól még nem diktátor, hogy háború idején nem tartanak választásokat, mert ezt Magyarországon sem engedné az Alaptörvény

Donald Trump diktátorozásához fontos tudni, hogy az amerikai demokratikus hagyományok egy lényeges alkotóeleme, hogy az amerikai elnökválasztások 230 éves történetében egyetlen egyet sem halasztottak el (bár legutoljára épp Donald Trump volt az, aki ezt kezdeményezte 2020-ban). Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy ez egyedülálló teljesítmény és az európai demokráciák soha nem is siettek követni ezt a példát.

Ugyanakkor más források szerint a kampánynak három hónapig kellene tartania, mivel az ukrán választási hatóságok állítólag azt közölték a parlamenttel, hogy ennyi időre van szükség a választói névjegyzékek frissítésére a háború közepette.

Petro Porosenko, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője azt jósolja, hogy a választásokat valamikor augusztus és október között rendezik majd meg. Állítása szerint a kampány valójában már elkezdődött, amikor Zelenszkij februárban szankciókkal sújtotta őt. Hivatalosan Porosenko hazaárulási ügyével kapcsolatos per miatt döntött a szankciók mellett az ukrán elnök, de egyesek szerint a valódi ok az, hogy Porosenko február elején az Egyesült Államokba utazott, ahol Donald Trump környezetének néhány tagjával is találkozott.

Szankciókkal sújtják Porosenkót és több ukrán oligarchát

A volt ukrán elnöknek és több másik milliárdosnak is befagyasztják a vagyonát.

Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Porosenko nem jelent komoly fenyegetést, de a Zelenszkij iránta érzett mély ellenszenve felgyorsította a szankciók meghozatalát. Az illetékes úgy véli, hogy Zelenszkij egy júliusi választással próbálhatja meglepni ellenfeleit, remélve, hogy a rövid határidő miatt egyedüli jelöltként indulhat.

Ebből kifolyólag az ellenzéki vezetők nem szeretnék, hogy gyorsan megtartsák a voksolást, szerintük több logisztikai akadály is gátolja ezt. Serhij Vlaszenko, a Batykivscsina párt egyik vezető parlamenti képviselője szerint már az is rendkívül nehéz feladat lenne, hogy május 8-ig életképes tűzszünet jöjjön létre. Még nagyobb kihívást jelentene, hogy a külföldön élő, a fronton harcoló vagy az oroszok által megszállt területeken tartózkodó milliók szavazni tudjanak.

A Kreml tompítani próbálja Trump Putyinra tett kijelentéseinek élét

Ezzel egyidejűleg egy államközeli orosz lap már kritikákat is megfogalmazott az amerikai elnökkel szemben.

A nyitókép forrása: Handout / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!