Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A brit haditengerészet négy hajóját vezényelte ki, miközben egyre inkább úgy tűnik: nem sikerül megállapodni az Európai Unió és az Egyesült Királyság vezetőinek a Brexit utáni viszony szabályozásáról. Brüsszel és London most épp vasárnapig adott egymásnak határidőt arra, hogy megszülessen a megállapodás a december 31-i kilépés utáni helyzetről, ám Boris Johnson brit miniszterelnök már arról beszélt, egyelőre ez tűnik az esélytelenebb megoldásnak.
De miért kellenek a hadihajók? A kereskedelmi tárgyalásokat leginkább az akasztja meg, hogy nem sikerül megállapodni a brit vizek használatáról. Az unió – elsősorban a francia halászok nyomására – továbbra is fenntartaná a halászatot, amit a britek adminisztratív eszközökkel nehezítenének. Az EU – amely a kezdetektől ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalásokat a britek ne egyes tagországokkal, hanem Brüsszelel folytassák le – elutasította, hogy London közvetlenül Párizzsal és a soros elnökséget adó Berlinnel egyeztessen a kérdésről.
Többek között az itt fennálló patthelyzet is magyarázza, hogy mindkét fél közzétette a no deal Brexit esetére szóló forgatókönyvét. Ennek részeként a brit hadsereg négy járőrhajót vezényelt ki az Atlanti-óceán halászati vízterületeire. A honvédelmi tárca azt közölte, hogy a hajókat azért vezényelték ki, hogy felkészülhessenek minden lehetséges kimenetelre.
Az intézkedés a kormánypárton belül sem aratott osztatlan tetszést. Tobias Ellwood, a parlamenti alsóház védelmi bizottságának konzervatív elnöke felelőtlennek nevezte a hadihajók kivezénylését. A BBC-nek nyilatkozva kiemelte: ez nem az Erzsébet-kori Anglia, hanem egy modern globális hatalom.
(BBC)
