szerző:
Wolf Csaba
Tetszett a cikk?

Beelőzte az EU Amerikát, de nem minden tagország örült neki.

A 2020-as év utolsó előtti napján fontos megállapodás született az Európai Unió és Kína között. Mintegy hét év tárgyalás és egyeztetés után bejelentették, hogy megállapodtak a kölcsönös befektetések feltételrendszerét kiegyenlíteni célzó egyezmény részleteiről. A gyakorlatban ez a kiegyenlítés többnyire a kínai befektetési környezet lazítását, korábbi tiltások feloldását jelenti, hiszen a kínai befektetőknek Európában kevésbé szigorú feltételrendszernek kellett megfelelni. A most bejelentett paktum eddig nem látott előnyöket, szabadságot biztosít az Európai Unióból Kínába érkező befektetők számára, így valóban jobban érvényesült a kölcsönösség elve.

A befektetési egyezmény számos olyan iparágban is engedélyezi a termelési, gyártási célú külföldi befektetéseket Kínában, amelyek korában nem vagy csak korlátozottan voltak lehetségesek. Mivel az EU kínai befektetéseinek a fele most is ebben a szektorban van Kínában, ez az egyik legfontosabb kínai engedménynek értékelhető. Mindössze néhány olyan iparágban maradtak fenn a korlátozások, ahol Kína jelentős túlkapacitással rendelkezik.

A Németország számára rendkívül fontos autóiparban Kína feloldotta a vegyesvállalat létrehozására irányuló feltételt. Ezentúl a külföldi autógyárak százszázalékban saját tulajdonú termelő, összeszerelő egységeket is telepíthetnek az ázsiai országban. Ez a feltétel az első Kínában megjelenő külföldi autógyár, a Volkswagen létrehozása óta korlátozta a külföldi autógyárak befektetési terveit, így egy csaknem négy évtizedes szabályt adtak át a múltnak az új megállapodással. (A Volkswagen egyébként bő fél éve jelentette be, hogy jelentős, 50%-os tulajdonrészt vásárol az elektromos autók gyártásában együttműködő kínai partnercége, a JAC Motors anyavállalatában, az Anhui Jinghai Automobil cégben. A Volkswagen mintegy 900 millió eurót tervezett e célra befektetni.)

A joint-venture alapítási kötelezettségtől számos más iparágban is hajlandó Kína eltekinteni az új megállapodás értelmében. Az eddiginél sokkal nagyobb teret enged a magánkórházak létrehozásának a jelentősebb kínai városokban, mint például a tartományi jogú metropoliszok, Peking, Sanghaj, Tiencsin vagy a dél-kínai Kanton és Sencsen esetében. A pekingi vezetés a pénzügyi szektor néhány éve már elkezdődött nyitásának komoly lendületet adott azzal, hogy ezentúl a banki és biztosítási szektorokban történő külföldi befektetések esetén sem kötelező kínai szakmai partner bevonása. Szintén eltörölték a vegyesvállalat alapítási kényszert az ingatlanszektorban, a bérleti és lízingkonstrukciókat ajánló szolgáltatók számára, de a piackutató cégek és reklámügynökségek is működhetnek Kínában helyi tulajdonostársak nélkül. Az új megállapodás hatalmas változást jelent, és jelentősen növeli a lehetőségeket az uniós szállítmányozási, logisztikai cégek számára, amelyek a joint-venture kötelezettség eltörlésével akár háztól házig szolgáltatásokat tudnak majd ajánlani a Kínában értékesítő vagy onnan beszerző európai vállalatok és magánszemélyek számára.

Az uniós tárgyalók hatalmas sikerként könyvelhetik el, hogy Kína feloldotta a technológia átadására vonatkozó, korábban szigorúan betartatott átadási kényszert. Az új befektetési megállapodás életbelépése után az európai uniós befektetőknek nem lesz kötelező a kínai vegyesvállalati partnereiknek átadni féltve őrzött technológiai titkaikat, sőt az engedélyeztetési eljárások során a kínai hatóságok tudomására jutott technológiai, üzleti információk kezelését is szigorúan szabályozza a paktum.

Míg az Egyesült Államok számára semmiképp sem mondható üdvözlendő fejleménynek az Európai Unió és Kína között létrejött megállapodás, az egyeztetési folyamat során a tagországok között sem volt egyértelmű a megállapodás támogatása. A Brexit következtében az amerikaiak nem számíthattak brit támogatásra, úgy tűnt a folyamat során, hogy Lengyelország és Olaszország igyekszik legjobban megakadályozni a paktum korai bejelentését. (Igaz, egy hétéves egyeztetés után megszületett bejelentést semmiképpen nem értékelhetünk váratlannak vagy elhamarkodottnak.) Az azonban mégis üzenetértékű, hogy az EU és Kína nem várta meg, amíg a Biden-adminisztráció elfoglalja a hivatalát, hanem a német elnökség utolsó előtti napján nyilvánosságra hozták az elvi megállapodás eredményét. Habár végül minden uniós tagország zöld utat adott a bejelentésnek, Olaszország, Lengyelország, Belgium és Spanyolország kitartóan ellenezte azt, elsősorban a kínai emberjogi helyzetet érintő kritikáik miatt, valamint azért, mert helyesebbnek találták volna, ha Merkel és Macron nem erőlteti át a bejelentést, amíg az Egyesült Államokkal nem egyeztetik a megállapodás EU–USA-kapcsolatokra gyakorolt hatásait. Talán az jelenthet némi megnyugvást a megállapodást eleinte ellenző tagországok számára, hogy továbbra is hatályban marad az Európai Unióban megvalósítandó kínai befektetések nemzetbiztonsági alapon történő vizsgálata, ami lehetőséget biztosít erre hivatkozva megtiltani a tranzakciót. Az persze ezek után várható, hogy a nemzetbiztonsági szempontok értelmezése talán megengedőbb lesz, mint a megállapodás megszületése előtt, noha általában ezeket is inkább gazdasági érdekek motiválják.

Magyarország a folyamat során támogatta az egyezmény létrejöttét, ami teljesen érthető is. Nem csupán a tradicionálisan jó, és az utóbbi tíz évben lendületesen fejlődő magyar–kínai gazdasági kapcsolatrendszer miatt, hanem azért is, mert magyar vállalkozások számára egyértelmű előnyökkel járhat a Kínában megvalósuló európai befektetések feltételrendszerének könnyítése. Számos magyar vállalkozás áll közvetlen beszállítói kapcsolatban nagy nyugat-európai, elsősorban német cégekkel, amelyek kínai piaci térnyerése növelheti ezeknek a magyar vállalkozásoknak az eredményességét. Azt sem hagyhatjuk ki az értékelésből, hogy egyre több magyar technológiai cég érdeklődik Kína iránt. A tendencia azt mutatja, hogy ugyan még nemzetközi összevetésben alacsony a befektetési hajlandóság, a korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett azoknak a magyar vállalatoknak a száma, amelyek fontolgatják termelési kapacitásaik kihelyezését a Távol-Keletre, vagy már tettek is lépéseket céljaik elérése érdekében. A kényszerű vegyesvállalat alapítás, illetve a technológiák kötelező átadásának elengedése azt a legfontosabb félelmet vette ki a képletből, ami miatt több magyar vállalat is bizalmatlan volt Kínával szemben.

A december 30-án nyilvánosságra hozott megállapodás persze nem jelenti azt, hogy azonnal elkezdődhetnek a kölcsönös befektetések az új feltételrendszer mentén. A paktum az EU bürokratikus folyamatain át a 2022-es francia elnökség idejére érhet végleges aláírási szakaszba.

A szerző a Baker McKenzie vezető Kína-szakértője

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Videók kerültek elő a Samsung várható csodaszemüvegéről

Videók kerültek elő a Samsung várható csodaszemüvegéről

Rómában kivirágzott egy mozgólépcső, mintha egy film díszlete lenne

Rómában kivirágzott egy mozgólépcső, mintha egy film díszlete lenne

Koronavírus: meghalt 102 beteg és 2855 új fertőzöttet találtak

Koronavírus: meghalt 102 beteg és 2855 új fertőzöttet találtak