Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Még 2019 közepén történt, hogy megjelent egy cikk a Válasz Online-on, amelyik a néhai Heti Válasz archívumának sorsával foglalkozott. Az írás arról számolt be, hogy a hetilap egykori munkatársai, akik lapjuk megszüntetése után létrehozták a Válasz Online-t, miként igyekeztek megszerezni a volt kiadójuk helyébe lépő felszámoló által kiírt pályázaton az újság archívumát. Ám két vetélytársuk is akadt.
A Válasz kiderítette, hogy a pályázó magánszemélyek Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez köthetőek, így a továbbiakban Mészáros embereiként emlegették őket. A milliárdos ezt sérelmesnek találta, és bírósághoz fordult, mondván semmi köze az ügyhöz, abba csak belekeverték. A Fővárosi Ítélőtábla azonban kimondta, hogy „a versengő pályázatok nem egyéni üzleti döntések voltak, hanem annak hátterében a felperes érdekköre áll”.
Mészáros nem hagyta annyiban, és felülvizsgálati kérelmet adott be. Ennek eredménye egy most meghozott kúriai ítélet, amelyről a Válasz Online adott hírt, és amely jóval többet mond ki annál, hogy a konkrét ügyben kinek van igaza. Ez utóbbit tekintve a Kúria hatályban tartotta a Fővárosi Ítélőtábla döntését, ám mellesleg azt is kimondta, hogy Mészáros közszereplőnek minősül. Ezt Mészáros Lőrinc az utóbbi időben hevesen cáfolni szokta, de most a Kúria a következő mondatokat fogalmazta meg:
gazdasági tevékenysége kapcsán a felperes közszereplőnek minősül. Vagyis a gazdasági életben betöltött szerepét illetően a személyével kapcsolatban a véleménynyilvánítás lehetőségei az átlagosnál jóval tágabbak.
Mindettől függetlenül az archívum Mészáros-közelben maradt.
