Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A professzor a lemondásáról még pénteken tájékoztathatta a Doktori Tanács tagjait, döntésének indoklását nem ismerjük. Hozzá hasonlóan még öten szavaztak másként, mint ahogy azt a mögöttük állók kinyilvánították. Küldtünk emailt nekik még a péntek délutáni ülés után, egyelőre egyetlen válasz érkezett. Pénteken este viszont kiderült, hogy Pál József, miután leadta szavazatát, lemondott egyetemi posztjáról.
A szenátusi ülést élőben követők arról számoltak be, hogy Pál József már a szenátusi ülés vitájában megkérdőjelezte a kötött szavazás létjogosultságát. Erre azért kerülhetett sor, mert több dékán az ülést megelőző napon, kari tanácson megszavaztatta az egyetemi polgárokat a modellváltásról azzal, hogy a karon kialakított közös álláspontot fogja képviselni a szenátusi ülésen. Pál József ez ellen kelt ki, és ő maga nem is úgy szavazott, ahogy a mögötte álló testület állást foglalt.
Pénteken Pécsett és Szegeden is eldőlt, hogy a szenátusi döntéssel támogatják az intézmények alapítványi kézbe kerülését. Ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, Szegeden több olyan biztosítékot is beépítettek az egyetemi vezetők az szenátus elé vitt előterjesztésbe, amellyel nem feltartott kézzel sétálnak bele a modellváltásba, és nem adják át az összes, autonómiát biztosító jogkört a később megalakuló alapítvány kuratóriumának.
A szenátusi ülés három és fél órán keresztül tartott, ezen több indulatos hozzászólás is volt, köztük a péntek este lemondott professzoré is, aki megkérdőjelezte azt, hogy a szenátoroknak kötelességük-e azoknak az álláspontját képviselni, akik őket a szenátusba küldték. Az ülés után több oktató és diák is csalódott volt, főként azért, mert úgy számoltak, hogy a szenátorok, akik megkérdezték a karokon, hogy mi az álláspontjuk az átalakításról, mindnyájan az ott megszavazott véleményt képviselték volna, akkor éppen a mostanival ellentétes eredmény is születhetett volna.
A hat átszavazó szenátor közül Gácser Attila, a SZTE TTIK választott oktató-kutató-tanár képviselőjeként vett részt az ülésen, ő válaszolt egyedüliként megkeresésünkre. Gácser Attila azzal indokolta támogató szavazatát, hogy a karon az oktatók, kutatók kétharmada a modellváltás mellett voksolt, ő ezt a döntést képviselte a szenátusban. A szenátor döntését kifogásolók szerint azonban az itt szavazataikat leadó hallgatókat figyelmen kívül hagyta a professzor.
Pál József, a posztjáról lemondó szenátor egyébként jelenleg is a Fidesz szegedi szervezetének alelnöke, az első Orbán kormányban állami posztot is betöltött, elköteleződését nem is rejtette véka alá soha. Így valóban nehéz helyzetbe kerülhetett, amikor annak a Doktori Tanácsnak, amelynek ő az elnökeként a szenátusba került, az alapítványi átalakulással szemben foglalt állást. Megkerestük emailben a professzort, hogy a szenátusi ülésen leadott voksa miatt mondott-e le a DT elnökségéről, de még nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Pál a dékánnak szóló, a lemondását indokló levelében azt írja, hogy „sokkal több előnnyel jár számunkra, ha kihasználjuk a most kínálkozó hatalmas lehetőséget, amely a szenátus mai (pénteki) döntésével végül is reálissá válhat, mintha nem élünk vele”. Hozzáteszi, hogy szerinte a „kötött mandátum” a képviselők „kiskorúsítását” jelenti, „feleslegessé teszi mások véleményének komolyan vételét”.
„Sokkal több előnnyel jár számunkra, ha kihasználjuk a most kínálkozó hatalmas lehetőséget, amely a szenátus mai (pénteki) döntésével végül is reálissá válhat, mintha nem élünk vele” – írta Pál József Gyenge Zoltán bölcsészkari dékánnak, a doktori iskola vezetőjének.
Pál azt is hozzáteszi, hogy szerinte a „kötött mandátum” a képviselők „kiskorúsítását” jelenti, „feleslegessé teszi mások véleményének komolyan vételét”.
